Érdekvédők lobbiznak a több ezer éves kaliforniai csontok megvizsgálása ellen
2011. május 27. 10:23
A csontokat megőrző egyetem után az őslakosok érdekvédői is keresztbe fekszenek a kutatók előtt, akik évek óta próbálják visszaszerezni a több ezer éves, az amerikai kontinens legősibb génállományát tartalmazó páratlan leletegyüttesét.
Korábban
A két, egyenként 9-6 ezer év közötti csontvázat 1976-ban találták meg a Csendes-óceán partján a Kaliforniai Egyetem (University of California, UC) kancellárjának háza körül, a felújítási munkálatok során. A kiváló állapotban megőrzött csontok a kontinens legrégibb komplett génállományát tartalmazhatják – már ha ez bebizonyosodik, ehhez viszont az kellene, hogy a kutatók hozzájussanak a leletekhez, az UC vezetőivel folytatott hidegháború azonban javában tombol.
A frontvonalak teljesen megmerevedtek, most azonban öt tudós levelet tett közzé a Science című magazinban, amelyben arra kérik az egyetem vezetőit, hogy járuljanak hozzá a csontok megvizsgálásához. Mielőtt a csontokat a rendelkezésükre bocsátanák, a kutatók attól félnek, hogy az egyetemi elöljárók a nagy politikai hatalommal bíró helyi őslakosoknak fogják odaadni, akik könnyen megakaszthatják a folyamatot.
„Odaadni nekik, anélkül hogy megvizsgáltuk volna azokat, olyan, mint ha az amerikaiak genetikájának koronaékszerét az óceánba hajítanánk” – adott felháborodásának hangot Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem professzora, aki maga is elkeseredett harcot vív a csontok megszerzése érdekében. „Ez mindannyiunk számára nagy veszteséggel érne fel” – tette hozzá.
Néhány évvel ezelőtt már végeztek vizsgálatokat a csontokon, mielőtt az egyetem vissza nem vonta az engedélyt. „A La Jolla-i leletek elvesztése hátráltatná az amerikai őslakosokkal kapcsolatos tudásunk gyarapodását” – írják a szerzők. „Az egyetemi vezetők mindent megtesznek azért, hogy figyelmen kívül hagyják a leletek tudományos értékét” – nyilatkozta az egyik szerző, Tim White, a Berkeley paleoantropológusa. „Megpróbálják illegálisan visszaadni San Diego megye néhány tucat törzsének” – tette hozzá.
Az egyetemi vezetés a szövetségi Native American Graves Protection and Repatriation Act értelmében készül visszaadni a csontokat, ami – figyelmeztetnek a szakértők – még komoly jogi kérdéseket vethet fel. „Ez a kennewick-i ember második felvonása” – utalt White a 2004-es esetre, amikor a washingtoni tudósok végül megnyerték a jogi huzavonát.
A Kumeyaay (más néven Tipai-Ipai) tizenkét törzsének szóvivője, Steve Benegas elmondta: feljogosítva érzik magukat arra, hogy hozzájussanak a csontokhoz, amelyek jövőjéről ők fognak határozni. „Az utóbbi években az egyetem rendkívül rosszul kezelte a leleteket. Nem bízunk meg bennük” – nyilatkozta Benegas.
A korábbi kutatások már rámutattak a csontokhoz tapadó kötőszövetek és aminosavak meglétére, aminek köszönhetően könnyen kinyerhetik a DNS-eket, a két, egymáshoz közel eltemetett csontváz pedig alkalmat adhat arra, hogy összehasonlítsák a génállományukat is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05