Kennedy egyszerű 'mutatványnak' tartotta az űrprogramot
2011. május 27. 08:17
Az űrprogram John F. Kennedy egyik legtartósabb örökségének bizonyult, maga az elnök azonban azon aggódott, hogy a holdraszállás nem más, mint egyszerű „mutatvány” – hallható JFK és a NASA vezetőjének beszélgetéséről készített felvételen.
Korábban
„Mindent megtanulhatunk tudományosan, amit csak akarunk, de az ember holdra küldése csak egy attrakció, s nem éri meg azt a sok milliárd dollárt” – mondta a demokrata elnök James Webbnek, a NASA elnökének 1963. szeptember 18-án, két hónappal a dallasi merénylet előtt.
A kazettát szerdán, a kongresszus előtt elmondott Kennedy-beszéd ötvenedik évfordulóján tették közzé; ebben JFK arról értekezik, hogy szerinte a holdraszállásnak egy évtizeden belül meg kell valósulnia. Az 1961. május 25-i beszéd az után hangzott el, hogy Alan Shepard Jr. május 5-én első amerikaiként az űrben járt.
Az űrverseny kapcsán fellobbanó patrióta szenvedély 1963-ban köddé vált, legalábbis Kennedy lelkében, az elnök ugyanis a hatalmas pénzügyi ráfordítást politikai értelemben negatívumként értékelte. A Webb-bel való párbeszéd hangfelvételét a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár adta közzé, amelynek szövege teljes terjedelemben elérhető a honlapon.
Néhány történész úgy gondolja, hogy Kennedy kiutat keresett, mivel vészesen közeledett az 1964-es elnökválasztási kampány, amelyben nagy súllyal esett latba a költségvetés, a haladás megtorpanásának ódiuma pedig Damoklész kardjaként lógott az elnök feje felett. A beszélgetésből kirajzolódnak Kennedy aggályai, de az is, hogy JFK végül kiállt a program mellett, amelyet teljesen más megvilágításba helyezett, védelmi, vagy nemzetbiztonsági kérdésként próbálta beállítani.
Webb előrelátónak bizonyult, megfontoltan érvelt a tudományos és intellektuális előnyök mellett. Ugyanakkor leszögezte, hogy csak Kennedy második elnöki terminusának végén realizálható a holdraszállás, amivel láthatóan kiábrándította az elnököt. Neil Armstrong végül 1969. július 20-án lépett a holdra. JFK mérgelődött, hogy úgy kell megvédenie az űrprogramot az elkövetkező elnökválasztási kampány során, hogy „másfél évig semmi eredményünk nem lesz”, de a végén egyre pragmatikusabb hangot ütött meg, és úgy tűnt, kevésbé izgatja a program „hasznossága”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap