Munkácsy, ahogy még sosem láttuk

A kastélymúzeum és a Munkácsy Alapítvány közös kiállításán a Magyar Nemzeti Galéria kincseit és Pákh Imre magángyűjteményének féltett darabjait láthatják a látogatók, köztük például a Miltont vagy az Ásító inast. A több mint 70 képet a kastélymúzeum Hintómúzeumának speciális átalakítása után állíthatták ki.

A megnyitón Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy jellemezte Munkácsyt, mint az első, "Európába betört festőnket". Nemcsak tehetsége, de élete is szorosan összefonódott a magyar nemzet történetének egy olyan periódusával, amelyre jó visszagondolni", művei olyan korszakot tárnak elénk, amikor Európa és Magyarország "egy kicsit más volt".

Az 1844-ben született és 1900-ban elhunyt festőművész képeiben elsősorban az önismeretre való törekvés látható, akár zsánerképről, akár történelmi tablóról van szó. "Magunkat, a társadalmat, az akkori emberi viszonyokat láthatjuk" a képek révén, Munkácsy a munkásságával, tehetségével, pályájával, karrierjével "az optimizmust, az önmegismerés határtalanságába vetett hitet tükrözi" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Munkácsy Alapítvány kuratóriumának elnökeként arról beszélt, hogy a kiállítás jóvoltából példaértékű együttműködés valósult meg egy magángyűjtő és az alapítványa, valamint az állami intézmények - mint a Nemzeti Galéria és a kastélymúzeum - között.

Sajnálatosnak nevezte, hogy ma Magyarországon a vállalkozások rendkívül keveset fordítanak kultúrára, "nem számít polgári erénynek a kultúráért dolgozni", ahogy az régen szinte polgári kötelezettség, de legalábbis erény volt. A keszthelyi kiállítás azonban rávilágít: egy magángyűjtő még arra is lehetőséget ad, hogy egy közgyűjtemény a bevételeit gyarapítsa.

Hozzátette: az egy évvel ezelőtt létrejött Munkácsy Alapítvány több kiállítás szervezésén kívül kiadta Harsányi Zsolt Munkácsy-regényét, és hamarosan monográfiát fog megjelentetni. Reményeik szerint Budapesten egészalakos szobrot állíthatnak, és elkészült egy Munkácsyról szóló nagyjátékfilm forgatókönyve is, amelyet nemzetközi kooprodukcióval kívánnak megvalósítani.

Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ennyi Munkácsy-kép egy időben, egy helyen még valószínűleg soha nem volt látható. A művész alkotásai egyébiránt nem először kerültek a múzeum falai közé, 1994-ben, születésének 150. évfordulóján ugyanis kevésbé ismert alkotásait mutatta be az intézmény.

A mostani tárlaton a Nemzeti Galéria kollekciójának 42 darabja látható, amelyhez Pákh Imre alapítványának 29 műve társul. Czoma László azt is hozzátette: véletlenül adódott, hogy ilyen gazdag lehetett a bemutató, ugyanis a műgyűjtővel kezdtek el először tárgyalni, ehhez kértek volna a Magyar Nemzeti Galériától néhány képet, amikor kiderült, hogy az intézményben tatarozás miatt raktárba kellett volna vinni az alkotásokat, amelyeket így inkább kölcsönadtak Keszthelyre.

A keszthelyi kiállításmegnyitó igazi társasági esemény is volt egyben. Részt vett rajta mások mellett Csák Ferenc, a nemzeti galéria igazgatója, Pákh Imre, számos politikus, valamint rajtuk kívül jól ismert művészek, üzletemberek, médiaszemélyiségek is.

A nagyközönség október 1-jéig láthatja a keszthelyi Munkácsy tárlatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”