Restaurálják a szekszárdi Augusz-zongorát

A jelenleg a Wosinsky Mór Múzeumban őrzött hangszer a restaurálás után megszólaltatható lesz - mondta Lovas Csilla, a szekszárdi Irodalom Háza vezetője.

Az Augusz-család fatőkés zongorája 1862 után került ki Beregszászy Lajos pesti hangszerkészítő műhelyéből, és szekszárdi házi koncerteken Liszt többször is játszott rajta, rezonánslapján aláírása is szerepel. Vélhetően ezen adta elő 1865-ben az Augusz-házban tanítványával, Hans von Bülow-val a Rákóczi-indulót az őt hallgató tömeg ovációjától kísérve.

A hangszert, amely az 1970-es években került vissza Szekszárdra, 1978-ban a Pécsi Körzeti Stúdió egy filmjének felvételén megszólaltatták, de a filmen már nem a zongora hangja hallható - jegyezte meg Lovas Csilla. A család másik zongorája a kalocsai érseki palotában látható, ez is őrzi Liszt aláírását néhány sor kíséretében.

Liszt Ferenc 1846 és 1876 között Augusz Antal (1807-1878) Tolna megyei alispánhoz fűződő barátsága révén négy alkalommal vendégeskedett Szekszárdon; a kétszáz éve született komponista itt fogalmazta meg a Magyar rapszódiát, amelyet vendéglátójának ajánlott.

A tolnai megyeszékhely levéltárában és múzeumában mintegy kétszázötven, Liszthez kapcsolódó dokumentumot, tárgyi emléket őriznek, az új installációkban Liszt kottáiból, valamint az Augusz-házaspárnak dedikált kötetekből kapnak majd ízelítőt a látogatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve