A romhányi csatára emlékeznek
2011. január 19. 14:59 MTI
A romhányi csatára, a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadműveletére emlékeznek a Nógrád megyei faluban pénteken és szombaton a 301. évfordulón; az események sorában előadást tart Négyessy Lajos hadtörténész, aki terepkutatásokat végzett, hogy pontosan meghatározza a csata helyszínét.
Korábban
Molnár Sándorné, a romhányi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke szerdán elmondta: pénteken este megkongatják a polgármesteri hivatal előtt tavaly felszentelt Rákóczi harangot, majd a romhányiak felmennek a Vérhegyen lévő kereszthez, és gyertyákat gyújtanak a csatában elesettekért.
Szombaton a Turul emlékmű megkoszorúzása után tartják az önkormányzat ünnepi ülését, ezen Mikes Kelemen halálának 250. évfordulójára is megemlékeznek a Romhányi dalárda kuruc dalcsokrával. 2004 óta ítélik meg a Bereczki-gyűrűt azoknak, akik hosszú időn át dolgoztak a közösségért, a díjat idén Túri Andrásné kapja. A 82 éves asszony jelenleg is aktív tagja a romhányi asszonykórusnak, társai személyre szóló énekkel köszöntik majd.
Romhányban II. Rákóczi Ferenc nevét viseli az általános iskola, a csata emlékét őrzi a Vérhegyen állított kőkereszt és a 8 méter magas Turul emlékmű. Áll még a Kastélyka dombon az a törökmogyorófa, amelyet a néphagyomány Rákóczi-fának nevez. A falu zászlajában a zöld szín a reményt, a kék a küzdést, az ezüst pedig a Lókos-patak csíkját jelképezi. Tavaly, a 300. évfordulón a Rákóczi emlékeket bejáró hétállomásos történelmi tanösvényt is avattak.
1710. január 22-én a Vérhegy domb és a Lókos-patak közti területen zajlott a romhányi csata, amely után a kurucok és a császáriak is győztesnek nyilvánították magukat. A császáriak, bár 12 ezer embert tudtak volna mozgósítani, csak 2 ezer lovast küldtek hadba Rákóczi 12 ezres, de szervezetlen seregével szemben. A császáriak az első támadások után egyre nehezebb helyzetbe kerültek, a kurucok között azonban elterjedt a hír, hogy az ellenség serege végleg összeomlott. A katonák eldobálták fegyvereiket, ezért az újabb osztrák lovasroham után Rákóczi a visszavonulás mellett döntött.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap