2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Római-bizánci várost tártak fel Bulgáriában

2010. december 9. 08:38 MTI

Egy nagy római-bizánci várost tártak fel Bulgáriában a X. Páneurópai közlekedési folyosóhoz tartozó Marica-autópálya építése kapcsán.

A Zlatna Livada település közelében feltárt város a késő ókorban épült, és a Római Birodalom egyik főútvonala, a Via Militaris, vagy Via Diagonalis mellett volt. A bolgár régészek érdekességként kiemelték, hogy az antik és a modernkori út nyomvonala teljesen egybeesik. A város sűrűn lakott volt, és urbánus szerkezettel rendelkezett, ami megkülönbözteti a korabeli településektől, amelyeket Bulgária területén tárták fel.

A leletanyagból ítélve lakosai jólétben éltek, fémmegmunkálással, valamint fegyver- és szerszámkészítéssel foglalkoztak. A helyszínen "hi-tech" kerámiatárgyakat is találtak - egy részüket a városban készítették, a többi a Bizánci birodalom legkülönfélébb szegleteiből származott. Az antik településen feltárt, pecsétnyomógyártásra használt ólomöntvény arról tanúskodik, hogy a városban a bizánci kormány valamely vezető tisztségviselője tartózkodhatott.

A bolgár régészek feltételezéseik szerint a város Bliszmosz, amelyet egészen a középkorig laktak. A 12-13. századi források említést tesznek a Sztara Zagora és Konstantinápoly között lévő Bliszmoszról, ahol útban Palesztina felé megpihentek a III. keresztes hadjárat (1189-1192) és IV. keresztes hadjárat, (1202-1204) résztvevői. A feltárások során előkerültek olyan 12-13. századi leletek, amelyek a keresztes lovagok jelenlétét látszanak alátámasztani.

Az i.sz. 1. század közepén épült 924 kilométeres Via Militaris Sigindunumnál (a mai Belgrádnál) kezdődött, majd elhaladt Viminacium (Pozarevac) mellett, átszelte Naissust (Nis), elért Serdicáig, azaz Szófiáig, majd Philippopolis (Plovdiv), Adrianopolis (Edirne) érintésével elérte Konstantinápolyt (Isztambult). A kétsávos út, amelyet egyes források szerint egészen a 7. századig használtak, 8 méter széles volt, s nagy kőlapokkal kövezték ki. A hadiút a Via Egnatián keresztül a Balkánt behálózó többi úthoz is kapcsolódott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár