II. Arszinoé fáraóként irányította Egyiptomot
2010. november 30. 17:37
Egy egyedülálló, ősi szimbólumokkal díszített egyiptomi koronát értelmeztek újra a svéd Gothenburg Egyetem szakértői. Az új tanulmány szerint II. Arszinoé női fáraóként irányította Egyiptomot, mintegy 200 évvel Kleopátra előtt.
Korábban
A kutatók nagy része egyetért abban, hogy Arszinoé bebalzsamozásának időpontja fontos dátum Egyiptom történelmében. A szertartás során a hercegnőt olyan istenségek szintjére emelték, mint Ízisz és Hathor, s 200 évvel később is – amikor már Kleopátra viselte a koronát – ugyanolyan tiszteletnek örvendett. Arszinoé hatalmas befolyását azonban a mai napig sokféleképpen értelmezik.
Maria Nilsson a hercegnő történelmi fontosságát tanulmányozta az ősi szimbólumokon és a koronán keresztül. A korona – amit annak ellenére, hogy több ábrázoláson is látható, soha nem találtak meg – a tekintélyes papság segítségével készült, s a királynő nagyságát hangsúlyozta. Ezzel a tézissel áll szemben az a tény, hogy az ősi tradíciók szerint nem lehetett női uralkodója a birodalomnak, és ez sok történetírót meggyőzött arról, hogy minimalizálja a hercegnő fontosságát.
„Véleményem szerint Arszinoé olyan fáraó és papnő volt, aki törvényesen és egyenrangúan uralkodott fivére és férje oldalán, élete során pedig istenként tekintettek rá” – mondta Nilsson, majd elárulta: nemcsak Kleopátra akarta újból használni Arszinoé szimbolikus koronáját és jelképrendszerét, hanem a férfi leszármazottak is. A jelképes fejdísz sablonként szolgált egy új korona megalkotásánál, amelyet Hathor istennőnek adományoztak, hogy megnyerjék az ő támogatását.
Nilsson szerint a cél az, hogy jobban megismerjük Egyiptom politikai és vallási fejlődését, amely akár történhet a művészi alkotások elemzésével is. Arszinoé koronaábrázolásának alapos tanulmányozása kiindulópontja lehet egy új tudományágnak az egyiptológián belül – vallja a kutatónő.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap