A Halottak Könyvét "kelti életre" a British Museum
2010. november 4. 08:42
A vallásos rendeltetésű ókori egyiptomi szövegek gyűjteményét, a Halottak Könyvét "kelti életre" legújabb kiállításán a British Museum; a ma nyíló tárlat március 6-ig lesz látogatható.
Korábban
A XVIII. dinasztia korától fogva Egyiptomban varázsigéket tartalmazó papirusztekercset helyeztek a halottak mellé, hogy megóvja őket a túlvilág különböző veszélyeitől, és eligazítást nyújtson számukra ennek különböző területein. A 3500 éves "útikalauz" lépésről lépésre "megtervezte" az elhunytak másvilágra vezető útját. Miután a lélek elhagyta mumifikált porhüvelyét, veszélyek sokasága leselkedett rá - a mindent felemésztő tűztől, mérgeskígyóktól, vadállatoktól kellett tartania. A legfélelmetesebb a Halottfaló volt, amellyel a túlvilági bíróság kedvezőtlen ítélete után találkozhattak az elhunytak.
A "szív megmérettetése" elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyeztek, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte. Amennyiben a halott szíve könnyebb, mint a strucctoll, az illető méltó, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét. Szívét a Halottfaló zabálta fel, amelynek krokodilfeje, vízilóhátsója, oroszlánteste volt.
John Taylor, a kiállítás kurátora szerint a tárlat azt a modernkori elképzelést hivatott megcáfolni, miszerint az ókori egyiptomiak a halál megszállottjai voltak. "Nem a halál, hanem az élet megszállottjai voltak. Az emberek többsége 35 éves kora körül távozott az élők sorából, ám sokuknak jó élete volt, amelyet a haláluk után is folytatni kívántak" - magyarázta.
Az egyiptomi kiállítás komplex vallási rendszerrel rendelkező, fejlett társadalmat mutat be, olyat, amely az üzlettől sem idegenkedett. Az i.e. 1500 körül keletkezett Halottak Könyve 200 varázsigét tartalmazott. A gazdag egyiptomiak ezekből válogathattak a saját verziójú Halottak Könyve számára. Ezt a luxust nem engedhette meg magának mindenki, a kevésbé tehetőseknek az "útmutató" kommersz változatával kellett megelégedniük.
A tárlat felvonultatja a British Museum világhírű óegyiptomi gyűjteményének néhány értékes darabját. Szerepelnek a kiállításon múmiák, aranyozott halotti maszkok, díszes cédruskoporsók. Bemutatják a Halotti Könyvet is - a hosszú papirusztekercseket, amelyeket sűrűn borítanak fekete és vörös hieroglifák, s a szöveget a túlvilági jeleneteket életre keltő illusztrációk egészítik ki. A tekercseket helyezték a múmiák mellé a koporsóba, de a varázsigék borították a szarkofágot, a múmia halotti leplét, ahogy a pólyákat is.
Az igen törékeny és "fényérzékeny" tekercseket ritkán mutatják be. A leghosszabb, egy 37 méteres tekercs 3 ezer éve készült egy főpap lánya számára, s most állítják ki először. Ani királyi írnok, aki i.e. 1275 táján távozott az élők sorából, megengedhette, hogy egyéni használatra készíttesse el a Halottak Könyvét: a nevét a szövegben üresen hagyott helyekre írták be.
A kiállítási tárgyak között szerepel egy bazaltkőből és aranyból készült szkarabeusz - a bogár hátán a vevő nevének egy sávot hagytak festetlenül. "Az idők folyamán egyre több tárgy vált nélkülözhetetlenné, s az ókori Egyiptomban akadtak, akik kihasználták az üzleti lehetőségeket" - jegyezte meg John Taylor. Mint kiemelte, azok, akik sikeresen túljutottak a próbatételeken, Ra, a Napisten bárkáján időzhettek az idők végezetéig, vagy Ozirisz, az élet, a halál és az alvilág urának a társaságát élvezhették. A legkívánatosabb úticélnak azonban a "nádföldeket" tartották, a túlvilági termékeny folyóparti területet, amely az elhunytak által hátrahagyott Egyiptom idealizált változata volt.
"A végső cél a hazatérés volt, ám egy olyan világba, ahol ismeretlenek a betegségek, a szenvedés, a halál" - hangsúlyozta John Taylor kurátor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap