2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az ókori egyiptomiak magánsírjaikban is készítettek királylistákat

2010. október 29. 09:41 MTI

Királylisták az ókori Egyiptomban nem csupán az uralkodói emlékműveken szerepelnek, hanem a magánemberek sírjaiban is megjelentek - fejtette ki Bács Tamás, az ELTE egyiptológiai tanszékének vezetője annak kapcsán, hogy Királyi ősök emlékezete: megjegyzések egy királylistához címmel előadást tart az ókori keleti kultúrák kutatása és oktatása százéves évfordulójának szentelt konferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

"Az előadás apropóját a királyok egy olyan csoportosítása adja, amely az általam a thébai nekropoliszban kutatott 65. számú sziklasírnak (TT65) az egyik faliképén látható" - mondta.

A TT65 az utolsó grandiózus újbirodalmi festett sziklasír, amely a XX. dinasztia fáraója, IX. Ramszesz (i.e. 1126-1107) uralkodásának idején készült egy Imiszeba nevű főpap, a karnaki Ámon-templom levéltárának elöljárója számára. Eredetileg Hatsepszut királynő (i.e. 1479-1458) magas rangú udvaroncának, Nebamunnak szolgált volna végső nyughelyül, 300 évvel később Imiszeba szemelte ki magának a félbehagyott sziklasírt. A sírt pazar faliképek díszítik, amelyeket az Újbirodalom idején a királysírokon dolgozó kézművesek számára létrehozott Deir el-Medine-i művésztelep 'udvari' festői készítettek.

"Egy nagy ünnepi jelenet részletét ábrázoló faliképen 12 királyszobrocska látható, amelyek egy része azonosítható. Más részük valószínűleg nem kapott végleges nevet, tehát nem fejezték be a képet, némelyek neve pedig nehezen olvasható, mert az évezredek során elhalványult a festék. Úgy tűnik, hogy a tizenkét uralkodó három négyes csoportra tagolódik, és előadásomban azt próbálom megfejteni, hogy milyen szempontok szerint csoportosították a fáraókat. Miért pont ezek az uralkodók szerepelnek egy Újbirodalom-végi magánsírban, és milyen konkrét okok miatt vonultatnak fel magánemberek ilyen királylistákat, amelyek egyébként egyértelműen az ősök kultuszához kötődnek, az uralkodó őseit sorakoztatják fel valamilyen szempontok szerint" - fogalmazott Bács Tamás.

Mint hozzátette, a listákat mindig szerkesztik, van, aki az ősök között marad, és akadnak olyanok, akiket "kiszerkesztenek". "Ez koronként változik, és nem mindig egyértelmű, hogy valakit miért szerkesztenek ki. Az Imiszeba sírjában ábrázolt 12 uralkodó az Újbirodalom végén, IX. Ramszesz uralkodásának idején 'került rögzítésre', a felsorakoztatott XX. dinasztiabéli fáraók egy része, III., IV, VI. és VII. Ramszesz a regnáló király őse. Ez rendben is van, bár itt is kihagynak valakit, aki valószínűleg nem számíthatott különösebben legitimnek az ő szemükben.

Találkozunk azonban olyan két négyes csoporttal is, amelyek közül az egyik érdekes módon az Újbirodalom elejének uralkodóit sorolja fel, a másik pedig még annál is korábbi, az Újbirodalmat megelőző korszak királyait. A XIX. dinasztia viszont teljes egészében kimaradt, a XVIII. dinasztiából pedig egy nagyon érdekes válogatás szerepel a faliképen, inkább az első felének uralkodóit sorakoztatják fel. El lehet gondolkodni, hogy miért ezt a két négyes csoportot jelenítették meg, ahogy azon is, hogy miért maradt ki egy olyan uralkodó, mint II. Ramszesz, akiről ezek a késő újbirodalmi uralkodók magukat mintázták. Az egyik lehetséges válasz, hogy ez a jelenet egy ma már nem létező királyi előképnek a másolata, másrészt azt sem lehet kizárni, hogy két királylistának az összepárosításáról van szó, ez adja ezt a furcsa kettősséget" - magyarázta.

Mint Bács Tamás kifejtette, a magánsírokban felvonultatott régi uralkodók nem posztumusz hírnevük miatt kerültek be, és nem is a sír tulajdonosának történelmi érdeklődéséből fakad ábrázolásuk, hanem nagyon is konkrét, számunkra elég furcsának tűnő okok miatt. A sír tulajdonosa kötődhetett egy adott uralkodó kultuszához, tehát a foglalkozásából adódott az ábrázolása. Előfordulhatott, hogy életének egy részét olyan helyen töltötte, például Szakkarában, amellyel valamilyen különleges kapcsolata alakult ki. "Tehát nem kimondottan a királyhoz kötődött, hanem a memphiszi temetőhöz, annak régiségeihez. Mindig a jelen határozza meg, hogy épp kit tekintünk dicső ősnek, erről volt szó az ókori Egyiptomban is" - összegezte a tanszékvezető.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár