Magyar Ropszódiák Budán

Csák Ferenc, az MNG főigazgatója a tárlatot ismertető sajtótájékoztatón azt is elmondta: a galéria évekkel ezelőtt vállalta, hogy a Rops életművét őrző namuri múzeummal együttműködésben megismerteti a budapesti közönséggel a belga szimbolizmus különleges alakját, aki többször járt Magyarországon és magyarnak vallotta magát, holott semmiféle magyar őst nem tudott fölmutatni.

A pénteken nyíló tárlat a magyar-vallon együttműködés második fázisa, ugyanis 2009-ben Namurban Rops barátjának, Zichy Mihálynak a műveiből állítottak össze kiállítást. A Félicien Rops-kiállításhoz a namuri múzeum és belga magángyűjtők kölcsönöztek képeket. A főigazgató megjegyezte, hogy folytatva az MNG hagyományait, új arculatú, tudományos igényű katalógus is készül a tárlatra.

Földi Eszter, a kiállítás társkurátora elmondta, hogy a belga művész 1874-ben költözött Párizsba csakúgy, mint Zichy Mihály, és nagy barátok lettek. A grafikus többször járt Magyarországon, mert ahogy a kurátor elmondta, "abban a korszakban igen élénkek voltak a magyar-francia kulturális kapcsolatok, s Félicien Rops különböző bizottságok tagjaként érkezett hozzánk".

Mint felidézte, Ropsot annyira elragadta az Alföld, a puszta látványa, a vándorcigányok élete, zenéje, hogy élményeit sajátos írott-rajzolt "útikönyvben", a Magyar Ropszódiák albumban akarta megjelentetni, de csak két illusztrált lap és néhány, vázlatokkal díszített levél született csupán. Földi Eszter beszélt arról is, hogy Félicien Rops művészete, magánélete sok vitát váltott ki. Szenvedélyes, különc lélek, öntörvényű személyiség volt, kritizálta a politikát, az egyházat, a társadalmi konvenciókat felrúgva két nővérrel élt együtt haláláig és mindkettő gyermekeket szült neki.

Rops brüsszeli jogi tanulmányai alatt kezdett karikatúrákat rajzolni, Gustav Courbet realizmusa nagy hatással volt rá. 1864-ben ugyancsak Brüsszelben ismerkedett meg Charles Baudelaire-rel, a költővel és ő tervezte, illusztrálta A romlás virágai című híres kötetét. Rops életművének jelentős részét adják erotikus rajzai, rézkarcai, amelyek helyenként pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolják a szexualitást. Egyik legismertebb műve az 1878-ban készült Pornokrates című kép, amely a kurtizánok uralta világot szimbolizálja, s ez is látható a tárlaton - mondta Földi Eszter.

A kiállítás bejáratánál vörös karikában a 18-as szám jelzi, hogy kiknek ajánlja a tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria egészen 2011. január 9-ig.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt