Futurista művész a Nemzeti Galériában

Mint Csák Ferenc, az MNG főigazgatója kiemelte, az olasz-magyar kiállítás jól illeszkedik a múzeum stratégiájába: a Nemzeti Galéria nemcsak a jelentős művészeti irányzatok külföldi képviselőinek bemutatását tekinti céljának, hanem melléjük társítva azoknak a magyarországi művészeknek a megismertetését is, akikre ezek a nemzetközi iskolák hatást gyakoroltak.

Giovan Battista Campagnola, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete szerint a tárlat jelentőségét bizonyítja, hogy fővédnökségét a két ország köztársasági elnöke, védnökségét az olasz kulturális miniszter vállalta.

A tárlatra több mint 100 Depero-művet kölcsönző Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Roveretót (Mart) az intézmény elnöke, Franco Bernabé mutatta be röviden. Mint elmondta, a két múzeum egyesüléséből 1987-ben létrejött Mart több mint 15 ezer műtárgyával rövid időn belül Európa egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteménye lett; a mindössze 37 ezres Roveretóban található észak-olaszországi múzeumot évi 1,5 millió látogató keresi fel.

A kiállítást a Mart igazgatója, Gabriella Belli mutatta be. Elmondása szerint az anyag "két párhuzamos történetet" beszél el: megismerteti a magyar közönséggel az olasz futurizmus egyik főszereplője, Fortunato Depero munkásságát, de közben felvonultatja a futuristákkal kapcsolatban álló magyar művészek alkotásait is.

Depero a futurizmus második korszakának volt emblematikus alkotója, mely immár nemcsak a magas művészetek tematikájának és formavilágának megújítását, hanem az emberek mindennapi környezetének átalakítását tűzte ki célul. A második hullám tagjai a festészet és szobrászat mellett egyaránt terveztek bútorokat, ruhákat, színházi díszleteket, alkottak zenét, költeményeket, sőt újszerű ételeket is - szólt az 1916-ban induló mozgalomról az olasz kurátor. Gabriella Belli szerint Depero úgy alakított ki ironikus, játékos, meglepetésekkel és színekkel teli saját világot, hogy közben "benne volt a történelemben".

Gergely Marianna, a tárlat magyar kurátora az MNG-ből és hazai magángyűjteményekből származó, mintegy 60 műtárgyat számláló anyagot mutatta be. A kiállítás magyar részében helyet kaptak a futurizmussal az 1910-es években kapcsolatba kerülő hazai aktivista művészek, többek között Bortnyik Sándor, Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Uitz Béla festményei, rajzai, de az inkább a futurizmus dekoratív vonulatát magukévá tevő alkotók, elsősorban Scheiber Hugó és Kádár Béla képei is.

A Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítását augusztus 22-ig tekinthetik meg a látogatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban