Csatát nyerhettek a rómaiak Észak-Németországban

Két évszázaddal később, 235-ben Maximinus Thrax büntetőexpedíciót vezetett a germán törzsek ellen, s a császárt komolyan foglalkoztatta a gondolat, hogy leigázza az északi népeket. Ezen a nyáron 1800 lelet került elő, a régészek a Harzhorn-hegységnél például 200 méteres hatósugarú torziós katapultokat találtak, amely a római arzenál egyik legfejlettebb fegyvernemének számított, de a föld további hetven nyílvesszőt is rejt még.

A rómaiak katonai fölénye a többnemzetiségű hadsereg harcosainak különböző készségeiből adódott, a Harzhornnál küzdő segédcsapatok között például marokkói gerelyhajítók és közel-keleti íjászok is akadtak. A római történetíró Herodianus szerint Maximinus az egész országot feldúlta, s mielőtt a császár megengedte volna hadseregének, hogy kedvükre fosztogassanak, a katonák felégették a falvakat, elpusztították a termést és ellopták a germán „barbárok” jószágait. Maximinius Thrax azonban nem sokáig örülhetett történelmi diadalának, ugyanis három év múlva saját emberi meggyilkolták, amikor a császár Rómába vonult, hogy konszolidálja hatalmát.

A régészek térképet készítettek arról, hogy a Harzhornt megmászó római katonák lábbelijeikről hol estek le a szegecsek. A hódítók minden bizonnyal felülmúlták ellenfeleiket, mielőtt tovább folytatták volna útjukat, a csatamezőn ugyanis nem találtak csatokat a kutatók, amely általában abban az esetben történt, amikor a győztesek megfosztották ezektől a római legionáriusokat – ráadásul elesett rómaiak sírhelyei sem kerültek eddig még elő.

A rómaiak azonban minden bizonnyal elkönyveltek némi veszteséget is, erre utal egy nemrégiben feltárt díszes római kardhüvely, illetve egy ló csontjai, amelyet egy radiokarbonos vizsgálat szintén 235-ra datált. „A négylábú valószínűleg csapdába esett” – mondta el Michael Meyer, az ásatásokon dolgozó egyik régészprofesszor. A hegy körül talált kilenc pénzérme dátuma – 228 – ráadásul szintén egyezést mutat a rómaiak észak-németországi jelenlétével.

„Több ezer ember vehetett részt a csatában” – így Meyer, aki egyben azt is feltételezi, hogy Róma az Elbánál a hadsereg ért támadásokat akarta megbosszulni. Az 500x2000 méter területű helyszínt először a kormány által felkért régészek vizsgálták fémdetektorokkal; itt szinte az összes fém római eredetű, köztük sátorcölöpök, valamint a lovas kocsik alkatrészei. A lúgos föld szerencsére megakadályozta, hogy az eszközök gyorsan elrozsdásodjanak, így idővel újabb értékes tárgyak kerülhetnek elő az ásatások során.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében