Mégis állomásoztak római légiók Germaniában

"A felfedezés fényében minden bizonnyal át kell értékelnünk ennek az időszaknak a történéseit. Ez a drámai ütközet ugyanis masszív római katonai jelenlétre utal" - vélekedett Henning Haussmann, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.

A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amely i.sz. 9 őszén volt, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem próbálkozott meghódítani a Rajnán túli területeket. Ám a Kalefeld nevű falu közelében feltárt csatamező arról árulkodik, hogy Róma még sokáig nem adta fel hódító terveit. Az elmúlt három hónap alatt a feltárások során hatszáznál több római kori tárgyi emlék, többnyire ókori fegyver, került a felszínre.

A teutoburgi csata során a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisítette Publius Quinctilius Varus konzul három légióját. Varus nem feltételezte, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna, így légióit rendezetlenül küldte a csatába. Arminius viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminius Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát.

A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. A nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat Arminius seregei két nap alatt felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 ezer főt számláló római haderő néhány katona kivételével megsemmisült. A csata után Varus öngyilkos lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?