Szeretteik csontjaiból készítettek használati tárgyakat az ősi mexikóiak

A kutatók erre a következtetésre a Mexikóvárostól 48 kilométerre fekvő Teotihuacanban talált ötezer csontmaradvány analíziséből jutottak. Az emberi comb- és sípcsontokat a családtag halála után nem sokkal használhatták fel különböző háztartási eszközök előállításához – mondta el Abigail Meza Peñaloza, a National Autonomous University of Mexico régésze. „A Teotihuacanban élők speciális köveket használtak fel kés gyanánt a hús és az izmok eltávolításához” – magyarázta Meza Peñaloza. A testek felboncolásához azonnal hozzá kellett látni, mivel az idő előre haladtával a csontok rendkívül törékennyé váltak ahhoz, hogy könnyen meg lehessen munkálni őket.

Rebecca Storey, a University of Houston oktatója elmondta, hogy az emberi csontok ilyetén feldolgozása nem számított szokatlan jelenségnek az ókori kultúrákban. „Az emberek nem féltek különösebben a haláltól. Elhunyt családtagjaikat a házak köré temették és felhasználták szeretteik földi maradványait” – magyarázta Storey.

A mexikói Teotihuacan (más néven az Istenek Városa) az egyik legnagyobb ősi városközpont volt az amerikai kontinensen, amelynek aranykora i.e. 100- i.sz. 650-ig tartott. A pre-hispán kultúrkör ember-és állatáldozati szokásait korábban a templomokból előkerült csontok igazolták, a most megvizsgált, Ventilla városrészből előkerülő, 3-5. századi leleteknél ezúttal azonban nem találtak a rituális beavatkozásra utaló nyomokat. Ezeket az emberi maradványokat helyiek ásták el, legtöbbször a házak alá.

A régészek arra is rámutattak, hogy az emberek rendszerint csak az egészséges, felnőtt csontokat használták fel, mivel a gyermekekét túl törékenynek találták, az idősek esetében pedig a csontritkulás veszélye állt fenn. „Az olyan egészséges felnőttek csontjait használták, akik természetes úton mentek el közülük – bár akkoriban az emberek nagyon korán, a harmincas éveikben haltak meg” – mondta Meza Peñaloza.

A kutatók egyelőre nem tudják megállapítani, hogy kik dolgozták fel a csontokat és mi történt a boncolás után keletkezett hússal, valamint az egyes emberi maradványokat a megfelelő lakóépülettel sem tudják összekötni – bár a régészcsoport további izotópvizsgálatokat tervez a homály eloszlatása érdekében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
• Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
• Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
• Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
•  A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
• Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter