A Neander-völgyiek hálótermét fedezték fel Spanyolországban

Az Esquilleu-barlang Cantabriában található, s valamikor az 53 ezer és 39 ezer évvel előtti időszakban használhatták a Neander-völgyiek, akik a "hálóterem" központjában "kandallót" építettek, körülötte pedig fűágyakat készítettek. A heverőket nagy valószínűséggel állatbőrből varrt takarók tették még kényelmesebbé.

A Neander-völgyi ember kedvelte a tisztaságot: rendszeresen készített friss fűágyat, a régit pedig a "kandallóban" égette el. "Nem kizárt, hogy annyiszor készítettek friss fekhelyet, ahányszor a barlangba látogattak" - hangsúlyozta a Phytolith Evidence for Hearths and Beds in the Late Mousterian Occupations of Esquilleu Cave (Cantabria, Spain) című tanulmány vezető szerzője Dan Cabanes, az izraeli Weitzmann Intézet tudósa.

A kutató szerint a tűz köré felállított ágyak nappal "kanapéként" szolgálták a közösség tagjait. "Igyekeztek minél lakályosabbá tenni a tűz körüli térséget" - magyarázta Dan Cabanes, hozzátéve, hogy más, a Neander-völgyi emberrel kapcsolatos helyszíneken feltárt tárgyak is azt sugallják, hogy a tűz körül ülve készítették kőszerszámaikat, de természetszerűleg itt főztek, ettek és aludtak is.

Dan Cabanes és csapata a barlangban gyűjtött üledékmintákat elemezte. Ennek alapján tudták a tudósok rekonstruálni, hogy milyen anyagok voltak jelen a barlang bizonyos pontjain bizonyos időszakokban. Az ágyak "nyersanyagát" fitolitok, azaz növényi eredetű szemcsék alapján határozták meg, amelyeket nagy bőségben találtak a tűzhely körül. Nem volt arra utaló jel, hogy a barlangban lett volna valamilyen vegetáció, vagy hogy állati ürülékkel kerültek volna be a fitolitok. Így az egyedüli magyarázat a tudósok szerint az, hogy a Neander-völgyi összegyűjtötte a füvet és felhalmozta a tűz körül.

Bár a "kandallóban" is találtak valamennyi fűből eredő fitolitokat, a java fától származik, ami azt jelzi, hogy a fa és a fakéreg volt a fő "energiahordozó". Időnként állati csontokat is a tűzbe dobtak, hogy megszabaduljanak az ételhulladéktól, s hogy egy kis pótlólagos tüzelőre is szert tegyenek.

Korábban spanyol kutatók egy másik barlangban ugyanezt a "lakberendezési" mintát tárták fel. Dan Cabanes szerint az a nagy kérdés, hogy egy ilyen ötletes népesség, mint amilyen a Neander-völgyi ember volt, hogyan halhatott ki. "Valószínűleg több tényező - klímaváltozás, megváltozott társadalmi szerkezet, alacsony születési ráta, betegségek, a Homo sapiensszel folytatott vetekedés az élelemforrásokért - játszhatott közre sorsukban" - emelte ki Dan Cabanes, aki azonban más kutatókkal egyetemben nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy egyszerűen "felszívódtak" a modern ember populációjában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”