Az épített örökség harmada veszélyben lehet Magyarországon
2010. június 30. 08:23 MTI
Az épített örökség 36 százaléka lehet veszélyben Magyarországon, az érintett épületek megmentéséhez nemcsak pénzre, hanem arra is szükség van, hogy megtaláljuk megfelelő funkcióikat - számolt be róla a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese.
Korábban
Fejérdy Tamás a Veszélyeztetett örökségünk Délkelet-Európában című és Pécsett zajló háromnapos nemzetközi konferencia kapcsán nyilatkozott. Elmondta: a becslés a Dél-Dunántúl száz műemlékének közelmúltban elvégzett vizsgálatán alapul, és az állapotfelmérések során szerzett tapasztalatokat összegezve valószínűsíthető, hogy ez az arány az egész országra érvényes lehet.
A KÖH elnökhelyettese hangsúlyozta: a veszélyeztetettség nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek a műemlékek bármelyik pillanatban összedőlhetnek. "Egyes örökségi épületek állaga valóban rendkívül rossz, de többségük fennmaradását nem a karbantartás elmaradása, inkább a kedvezőtlen elhelyezkedés, a természet, a környezet megváltozása, a vonzerejének elvesztését eredményező felújítás és a használaton kívüliség veszélyezteti" - jegyezte meg.
A szakember úgy látja, az épített örökségek megmentéséhez az értékeink számba vételét követően világossá kell tenni, hogy védelmük nem kizárólag állami vagy önkormányzati feladat, hanem mindannyiunk felelőssége. Ebben sokat segíthetnek a helyi közösségek, a civil szervezetek és azok a szakemberek, akik időnként felhívják a figyelmet a már elfeledett, elhanyagolt épületre, műemlékre.
"Fontos, hogy az épített örökségek állapotáért felelős tulajdonosokat ne hagyjuk magukra és a rekonstrukciókhoz közvetlen támogatásokat is igénybe vehessenek. Jelenleg a műemléki jegyzékben szereplő műemlékek esetén nincs olyan állami forrás, amelyre közvetlenül lehetne pályázni, így ezeket a munkálatokat más, például a turisztikai vonzerő fejlesztésére irányuló európai uniós, vagy helyi programokra elkülönített pénzekből végzik el" - emelte ki Fejérdy Tamás, aki felvetette az adókedvezmények lehetőségét a tulajdonosoknak, cserébe az állagmegóvásért.
Az elnökhelyettes szerint a távolabbi cél a folyamatos értékőrzés, a folyamatos állagmegóvás lenne, de mindez nem elég, mert az épített örökségeknek megfelelő funkciót is kell találni, e nélkül egy adott közösség egy idő után már nem tekinti igazán fontos értéknek épített örökségét, és fennmaradása veszélybe kerül.
A Veszélyeztetett örökségünk Délkelet-Európában című, hétfőn kezdődött és ma záruló nemzetközi konferencián nyolc ország mintegy negyven szakembere ismerkedik a térség épített örökségével. A rendezvény egy két éves együttműködés része, melynek keretében a résztvevők javaslatokat dolgoznak ki a veszélyeztetett épített örökségek megmentésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt 08:17
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
