Az épített örökség harmada veszélyben lehet Magyarországon

Fejérdy Tamás a Veszélyeztetett örökségünk Délkelet-Európában című és Pécsett zajló háromnapos nemzetközi konferencia kapcsán nyilatkozott. Elmondta: a becslés a Dél-Dunántúl száz műemlékének közelmúltban elvégzett vizsgálatán alapul, és az állapotfelmérések során szerzett tapasztalatokat összegezve valószínűsíthető, hogy ez az arány az egész országra érvényes lehet.

A KÖH elnökhelyettese hangsúlyozta: a veszélyeztetettség nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek a műemlékek bármelyik pillanatban összedőlhetnek. "Egyes örökségi épületek állaga valóban rendkívül rossz, de többségük fennmaradását nem a karbantartás elmaradása, inkább a kedvezőtlen elhelyezkedés, a természet, a környezet megváltozása, a vonzerejének elvesztését eredményező felújítás és a használaton kívüliség veszélyezteti" - jegyezte meg.

A szakember úgy látja, az épített örökségek megmentéséhez az értékeink számba vételét követően világossá kell tenni, hogy védelmük nem kizárólag állami vagy önkormányzati feladat, hanem mindannyiunk felelőssége. Ebben sokat segíthetnek a helyi közösségek, a civil szervezetek és azok a szakemberek, akik időnként felhívják a figyelmet a már elfeledett, elhanyagolt épületre, műemlékre.

"Fontos, hogy az épített örökségek állapotáért felelős tulajdonosokat ne hagyjuk magukra és a rekonstrukciókhoz közvetlen támogatásokat is igénybe vehessenek. Jelenleg a műemléki jegyzékben szereplő műemlékek esetén nincs olyan állami forrás, amelyre közvetlenül lehetne pályázni, így ezeket a munkálatokat más, például a turisztikai vonzerő fejlesztésére irányuló európai uniós, vagy helyi programokra elkülönített pénzekből végzik el" - emelte ki Fejérdy Tamás, aki felvetette az adókedvezmények lehetőségét a tulajdonosoknak, cserébe az állagmegóvásért.

Az elnökhelyettes szerint a távolabbi cél a folyamatos értékőrzés, a folyamatos állagmegóvás lenne, de mindez nem elég, mert az épített örökségeknek megfelelő funkciót is kell találni, e nélkül egy adott közösség egy idő után már nem tekinti igazán fontos értéknek épített örökségét, és fennmaradása veszélybe kerül.

A Veszélyeztetett örökségünk Délkelet-Európában című, hétfőn kezdődött és ma záruló nemzetközi konferencián nyolc ország mintegy negyven szakembere ismerkedik a térség épített örökségével. A rendezvény egy két éves együttműködés része, melynek keretében a résztvevők javaslatokat dolgoznak ki a veszélyeztetett épített örökségek megmentésére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban