Harsányi János

(1920-2000)

Harsányi János, azaz John C. Harsanyi Nobel-díjas amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet megalkotója 1920. május 29-én született Budapesten. A híres fasori gimnázium diákja volt. 1937-ben megnyerte az országos középiskolai matematikai versenyt. Gyógyszerész apja kívánságára 1942-ben ő is ilyen végzettséget szerzett, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz - származása miatt máshová nem jutott be. 1944-ben az ország német megszállása után munkaszolgálatosnak hívták be, a nyilas puccs után megszökött, és egy jezsuita rendházban bujkált.

1947-ben filozófiai doktorátust szerzett, és tanársegéd lett a szociológiai tanszéken, de közismerten marxistaellenes nézetei miatt le kellett mondania állásáról. Gyógyszertáruk államosítása után, 1950-ben leendő feleségével a Fertő-tó nádasain keresztül Ausztriába szöktek, majd Ausztráliába mentek. Harsányi magyar diplomáját itt nem ismerték el, ezért fizikai munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet.

1956-ban Rockefeller-ösztöndíjjal az amerikai Stanford Egyetemre került, ahol 1959-ben PhD közgazdasági tudományos fokozatot szerzett. Disszertációja már a játékelméletet tárgyalta. 1958-tól 1961-ig az ausztráliai nemzeti egyetemen, utána Detroitban tanított. 1966-tól 1990-es nyugdíjba vonulásáig a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora volt.

Berkeleyben hívták meg abba a kutatócsoportba, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő. (A játékelméletet Neumann János és Oskar Morgenstern dolgozta ki: ebben a szembenálló felek bizonyos szabályok, logikai elvek betartása mellett küzdenek, mint a sakkban, de a pókerhez hasonlóan nagy szerepe van a blöffölésnek.)

Harsányi János 1967-68-ban írt háromrészes tanulmányában rendszeres módszert javasolt a korlátolt információjú játékok elemzésére. Ezt finomította tovább Reinhard Selten, Harsányi barátja és munkatársa. Elméletükben az volt az új, hogy a játékosok csak részben ismerik ellenfelük céljait és stratégiai eszközeit, akárcsak a leszerelési tárgyalásokon. A modell minden eleméhez egy valószínűségi érték tartozott, a kutatások központjában a versenyzők cselekedeteinek előre jelezhetősége állt. Ezt az elméletet alkalmazta az amerikai állam az olajkutak árverésein, és nyeresége a korábbi tízszerese lett.

A budapesti születésű tudós különböztette meg először ma ismert formájukban a kooperatív és a non-kooperatív játékokat: egy játék akkor kooperatív, ha az elkötelezettségek (megállapodások, ígéretek és fenyegetések) kikényszeríthetők és teljes mértékben kötik a résztvevőket. Az etikai problémák matematikai modellezése terén is maradandót alkotott; 1973-ban a véletlenszerű cselekvések magyarázatát adta meg, többek között kizárva azt, hogy az emberek valójában véletlenszerűen cselekednének.

Harsányi János, John Nash és Reinhard Selten 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyanalízis területén végzett úttörő munkásságukért".

Harsányi élete végéig kiválóan beszélt magyarul. Neumann Jánossal és Wigner Jenővel közös emléktáblája a Városligeti fasorban, régi gimnáziumuk épületén látható.

Az Alzheimer-kórban szenvedő Harsányi halálát szívroham okozta, 2000. augusztus 9-én hunyt el kaliforniai otthonában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• 10+1 érdekesség a náci okkultizmusról
• Kétszer lőtték le egy nap alatt a Luftwaffe ászpilótáját, Adolf Gallandot
• Két és fél év a jeges pokolban: 81 éve ért véget Leningrád ostroma
• Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben