Aranykincsekről is szól az elfelejtett régészeti napló
2010. május 3. 19:58 MTI
Az Észak-Bánságban ásatásokat végző Kisléghi Nagy Gyula évtizedeken át felfedezetlen régészeti naplóját ismerhetik meg az érdeklődők abból a szegedi Móra Ferenc és a temesvári Bánát múzeum gondozásában megjelent kötetből, amelyet Szegeden mutattak be.
Korábban
Kisléghi Nagy Gyula 1861-ben született. Agronómusi és jogász diplomát szerzett és egy nagyteremiai birtok főintézőjeként dolgozott. Érdeklődése 1892-93 tájékán fordult a régészet felé. Bár nem volt képzett archeológus, szoros kapcsolatot ápolt a kor számos szaktekintélyével, például Hampel Józseffel, a magyar régészet akkori legnagyobb személyiségével.
Ásatásait főként az Észak-Bánságban végezte, Óbesenyő, Nagyteremia, Németkomlós és Pusztavizesda környékén. A feltárásokról Kisléghi Nagy Gyula nagyon pontos leírásokat és sok esetben jegyzetrajzokat készített, s a leletek rendszerezése mellett antropológiai és archeozoológiai vizsgálatokat is végzett. Gyűjteményének egy részét még a 19. század végén a Bánát múzeum elődjére hagyta, de az általa feltárt tárgyak közül egy arany- és ezüstleletekben gazdag szarmatakori sír még élete során a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A kutató 1917 körül hunyt el, halának pontos helye és időpontja azonban nem ismert. Gyűjteménye kalandos úton, özvegyének hitelezőitől került a Bánát múzeumba, ahol az anyag egy részét már feldolgozták – s mint azt Dan Ciubotariu múzeumigazgató elmondta – erről számos tanulmány is született. A leletanyag nagy része azonban máig feldolgozatlan, ebben a munkában azonban komoly segítséget jelenthetnek Kisléghi Nagy Gyula rendkívül precíz leírásai.
Maga a régészeti napló 1985-ben az örökösöktől került a közgyűjteménybe más archeológiai feljegyzésekkel egyetemben. A bőrkötéses napló azonban hosszú ideig a raktárpolcokon pihent, és csak a közelmúltban kezdték feldolgozni. Sajnos a kötet csak 1909-ig tartalmaz feljegyzéseket, így a kutatók Kisléghi Nagy Gyula életének utolsó éveiben végzett ásatásairól kevesebb adattal rendelkeznek.
Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum főigazgatója a könyvbemutatón elmondta, hogy a temesvári és a szegedi közgyűjtemény további együttműködést is tervez. Jelenleg egy, a régió ipartörténetéről született román nyelvű kötet magyar fordításának megjelentetésén dolgoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05