Legendás régészre emlékeznek Szegeden

László Gyula, a tehetséges ifjú képzőművész 1922-től a festőzseni Szőnyi István tanítványa volt. Művészeti stúdiumaival párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészet-, néprajz-, művészettörténet-, magyar- és földrajzszakot végzett. 1935-ben doktorált ókeresztény és magyar régészetből. Évtizedeken át volt munkatársa a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A Csongrád megyei Felgyőn huszonkét esztendeig tartó régészeti feltárást folytatott.

„Régészként lenyűgöző tárgyismerettel rendelkezett, kutatási és feldolgozási módszereiben egyaránt új utakon járt. Szemléletének lényege, hogy a középpontba az egykor élt ember anyagi és szellemi világát állította. Az általa meghonosított módszer a régészeti néprajz: etnográfiai párhuzamok alapján sikerrel rekonstruálta a honfoglaláskori köznapi műveltség, a mindennapi élet és az ünnepek számos területét” – érzékeltette László Gyula szakmai nagyságát Béres Mária régész, a szentesi múzeum igazgatója.

László Gyula kettős honfoglalásról szóló elmélete széles körben ismert. Élvezetes, közérthető előadásainak, szemléletes illusztrációinak döntő szerepe volt abban, hogy a régészet társadalmilag elfogadott tudományág lett. Több mint 30 kötete - ezek közül néhányat a kiállítás vendégei is láthatnak - jelent meg, írásainak száma meghaladja a hétszázat.

Képzőművészi pályáját korán kezdte, már 10-12 évesen olyan kompozíciói voltak, amelyekre felfigyeltek tanárai. Rajztudásáról pályatársai, kollégái a legnagyobb elismerés hangján szóltak. Borsos Miklós szerint rajzaiban már a főiskolás években is a vonal érzékenysége volt a meghatározó, míg linómetszeteiben a belső küzdelem, a fekete-fehér párharca tükröződik.

A tárlat látogatói a kiállításon többek között az ásatások során előkerült és restaurált ékszereket, cserépedényeket, fém használati tárgyakat láthatnak. Az egyik tárolóban pedig megtekinthető egy avarkori síp is, mely olyan jó állapotban maradt fenn, hogy akár még most is megszólaltatható lenne. A bemutatott képzőművészeti alkotások között szerepel néhány László Gyula a honfoglaló magyarok életmódjáról készített félszáz rajzából, több családtagjairól készített festmény és számos grafikai is, amelyeken kortársait: Illyés Gyulát, Füst Milánt vagy Faludy Györgyöt örökítette meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?