Kivizsgálják a japán halálosztag tevékenységét

A japán császári hadsereg 1932-ben szállta meg Mandzsúriát, ekkor az Isi Siro által vezetett biológiai fegyver fejlesztő csoport, a 731-es egység Mandzsúriába települt, hogy a helyi lakosságot és hadifoglyokat föláldozva emberi kórokozókat szaporítson. Becslések szerint több tízezer embert öltek meg kísérleti és termelési célokból.

A háború végén a készleteket, berendezéseket és dokumentumokat megsemmisítették, majd az alakulat vezérkara Japánba menekült. Néhány tucat tisztnek ez nem sikerült, ők szovjet hadifogságba kerültek. A Szovjetunóban elítélték őket, de a sztálini kor gyakorlatához képest enyhe ítéletek születtek (2-25 év kényszermunka).

A program vezérkarának zöme amerikai őrizet alá került Japánban, és őket háborús bűnösként nem vonták felelősségre, mivel a felmentésért cserében átadták a kutatások eredményeit az Egyesült Államoknak. A történészek szerint a japán biológiai hadviselés következtében 300 ezer ember vesztette életét.

A most felálló vizsgálóbizottság feladata az egység tevékenységének megismerése lesz: a tervek szerint az áldozatok 1989-ben talált csontjait elemeznék majd, illetve tovább kutatnának az esetleges tömegsírok után is. A közel 100 ember maradványait felfedezésük óta egy raktárban tárolták, hiszen a közéleti botrányok után senki nem volt hajlandó foglalkozni a témával. A hatóságok bár elismerték, hogy háborús áldozatokról van szó, minden tényleges vizsgálatot, és a kínai túlélők DNS-teszt iránti igényét is elutasítottak.

Egy egykor az egységnél szolgáló nővér, Isii Tojo a lapoknak elmondta, hogy a háború végén a szövetséges csapatok érkezésekor a japánok minden, a kísérletekre utaló nyomot megpróbáltak eltüntetni. Ebben ők is részt vettek, így most a hatóságoknak segítve megpróbálják megtalálni, hogy hol lehetnek az eddig fel nem fedezett maradványok.

A legtöbben azonban nem hisznek abban, hogy mindez valaha is megtörtént, és szeretnék elfeledni, hogy Japán mire volt képes a második világháborúban - mondta el az eset kapcsán Amemija Cujosi, aki szerint az is aggasztó, hogy a fiatalok nem tudnak, és nem akarnak semmit sem tudni minderről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét