Történelmi festők Szekszárdon

A május 31-ig látható tárlathoz a zalaegerszegi Göcseji, a kaposvári Rippl-Rónai és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményéből válogatott a szekszárdi intézmény - mondta el Lovas Csilla, a tárlat rendezője.

A bemutató húsz alkotást, köztük tizenhat olajfestményt és pasztellképet, valamint Than Mór és Madarász Viktor műveinek litografált változatait tárja a közönség elé. A képek a honfoglalástól 1848-ig terjedő időszak magyar történelmének eseményeit - a török-kori küzdelmek idejéből Nándorfehérvár és Szigetvár ostromát, a mohácsi csatát, Budavár visszavételét - ábrázolják.

A legkorábban készült mű egy ismeretlen barokk mester alkotása: a Szent István felajánlja Máriának Magyarország koronáját című, 18. századi kép, amely a Göcseji Múzeum tulajdonában van, eredetileg a zalaegerszegi megyeháza főispáni hivatalának készült. Kiállítják Feszty Árpád A magyarok bejövetele című festményéhez készült vázlatát is, amelyet a művész a ma Ópusztaszeren látható körképen is felhasznált. A tárlat része még Madarász Viktor Rákóczi-portréja, Székely Bertalan vázlata a Thököly Imre búcsúja című alkotáshoz, valamint Rippl-Rónai József 1906-os, Rákóczi temetése Kassán című pasztellképe is - tette hozzá a rendező.

Lovas Csilla érdekességként említette, hogy négy zenélő képórát is láthat a közönség. A 19. században kedvelt alkotások egyike a női szalonok népszerű témáját, a magyar rendek Mária Teréziának tett felajánlását ábrázolja, amelyhez a Palotás dallama szólal meg, egy másikon Zrínyi kirohanása látható a Hunyadi-induló kíséretében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek