A Duna területén laktak a bronzkori szekszárdiak

A feltárást vezető főmuzeológus, Szabó Géza elmondta: a földmunkák során 2200-2300 éves kelta települést és 2800 éves, kora vaskori falu részleteit tárták fel. Ami a legnagyobb meglepetést okozta: a középső bronzkorból, az úgynevezett mészbetétes edények népének kultúrájából egy település és temető nyomai kerültek elő.

Az áruház leendő parkolójának helyén most gödrök sorakoznak, amelyekből edényeket, edénytöredékeket, cserepeket, használati tárgyakat, hajdani fegyvereket hoznak a felszínre. Szabó Géza kiemelte: meglepetést okozott számukra a leletek helye, azokon a részeken ugyanis, amelyeket a Duna évezredeken keresztül vízzel borított, általában nincsenek hajdani települések nyomai.

A régész szerint a most talált település szokatlan helyének az a magyarázata, hogy a ma is tapasztalható klímaváltozáshoz hasonlók évezredekkel ezelőtt is voltak. Így a bronzkorban, a kora vaskorban, a kelta időszakban bekövetkezett egy száraz periódus, akkor éltek itt - mint a leletek mutatják - szántóföldi műveléssel, istállózós állattartással foglalkozó emberek.

Később a Duna a nyomokat méteres iszappal borította. Most olyan, úgynevezett szórt-hamvasztásos sírokat is feltártak, amelyekben harmincnál több edényt találtak. Az eddig ismert sírokban csak 8-10 edény volt, a hajdani szokások szerint a túlvilági útra ételt, italt, fegyvert, ékszert helyeztek az elhunyt hamvai mellé.

Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a leletmentést a helyszínen segítik a restaurátorok, mert a talajvíz áztatta edénydarabokat mielőbb össze kell illeszteni. A tervek szerint a most folyó ásatások legértékesebb, legérdekesebb leleteit időszaki kiállításon mutatják majd be.

(Múlt-kor/MTI)