Tovább vitáznak a 298-as és 301-es parcellákról

A táblákat már tavaly májusban lecserélték, lekerültek azokról a háborús bűnösök, nyilas keretlegények nevei, ez nem titokban történt, az MTI is hírt adott róla - közölte a kegyeleti bizottság főtitkára arra reagálva, hogy a Népszabadságban múlt héten az jelent meg: a sírokat kutató Csapody Tamás a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, titokban vették le az emléktáblákat.

A főtitkár kiemelte: a Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért öttagú történészbizottságnak a tévesen felírt neveket kellett kiszűrnie, azokét, akik annak ellenére felkerültek az emléktáblákra, hogy háborús bűnösök voltak. A mostani, végleges névsort egy történészekből, levéltárosokból, érintett társadalmi szervezetekből álló, sokkal bővebb grémium állította össze. Ennek a testületnek sem a parcellák teljes felülvizsgálata, hanem a táblákra kerülő nevek összeállítása volt a feladata. A jelenleg látható névsor már bizonyosan nem tartalmaz tévedéseket - tette hozzá. Mint mondta, az öt történész jelentése az NEKB hivatalos honlapján olvasható. Mindenkinek, aki kéri, elküldik a javított névsort, és a napokban fel is teszik hivatalos honlapjukra.

Radnainé Fogarasi Katalin arról is beszélt: amit a Nagy Imre Társaság annyira sürgetett, nevezetesen, hogy szedjék le a háborús bűnösök sírjáról a nemzeti színű szalagokat és a címert, már régen megtették. A kopjafák eltüntetését ugyanakkor - amit szintén el akart érni a Nagy Imre Társaság - a kegyeleti bizottság nem tartotta kivitelezhetőnek, mert az véleménye szerint sírrongálás lenne. A parcellánál felállított székelykapura - amit szintén eltávolítandónak tart a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete - azt mondta: az az egész sírkerthez tartozik, és a kommunizmus áldozataira emlékeztet, tehát a helyén kell maradnia.

Vitatta a társaságnak azt a véleményét is, miszerint a 298-as parcella "nyilas búcsújáróhellyé" vált volna, mert ezzel a megfogalmazással szerinte a mindenkori kormányt, a politikai pártokat és az 1956-os egyesületeket is sértik, amelyek rendszeresen ott koszorúznak. Azt is megvalósíthatatlannak tartotta, hogy a 298-as és a 301-es parcellákat sövénnyel különítsék el egymástól, mert mint mondta, a kommunizmus koncepciós pereinek áldozatai és a kivégzett háborús bűnösök egyaránt megtalálhatók mindkét temetkezési helyen. Ezekbe a parcellákba eredendően a börtönben meghalt embereket temették el.

Csapody Tamásnak azon véleményére, miszerint a 298-as parcella szélén felállított másik, Memento nevű emlékművön helytelenül szerepel, hogy ott "az 1945 utáni diktatúra" áldozatait temették el, azt mondta: ebben van némi igazság. Hozzátette, 1945 után néhány évig ugyanis elsősorban háborús bűnösöket temettek oda, később azonban a diktatúra áldozatait is oda temették. A szövegezést és a Memento tábla állítását pedig nem a NEKB, hanem a Szabadságharcosokért Közalapítvány végezte - emelte ki. Megemlítette, hogy az azóta már megszűnt Nemzeti Keresztény Unió kezdeményezte először még 1990-ben a nemzeti sírkert felállítását, a parcellák rendezését.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezetének elnöke hangsúlyozta, tisztázni kell, kik nyugszanak a 298-as parcellában. Ezenkívül a nevekre vonatkozó információk szerinte még mindig csak szűk körben ismertek, ők a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezettől kapták meg, amely elkérte az adatokat a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól. Információi szerint a történészbizottság NEKB-nek szóló jelentésének van négy melléklete, ezeket szerzői jogokra hivatkozva még mindig nem hozták nyilvánosságra.

Megemlítette, hogy a 298-as parcellába mások mellett háborús bűnösöket is temettek, az ide vezető székelykapu pedig azt sugallja, hogy az itt nyugvók valamennyien a nemzet hősi halottai. Így példaképpé állítanak a felnövekvő nemzedékeknek olyan embereket is - figyelmeztetett -, akiket háborús bűnösként elítéltek. A székelykaput éppen ezért el kell távolítani - jelentette ki. Kitért arra is, hogy 4-5 háborús bűnös sírján található még mindig a nemzeti címer, szerinte ezeket is mihamarabb el kell onnan távolítani.

Donáth Ferenc elfogadhatatlannak nevezte, hogy a háborús bűnösök sírjait is ugyanúgy gondozza a Nemzeti Sírkertben az állam, mint az igazi hősökét. Mint mondta, a 298-as és a 301-es parcellát azért is kell elválasztani, mert a 298-asban nem nyugszanak olyan emberek, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása miatt vesztették életüket. Arra is kitért, hogy a 301-es parcellában is nyugszanak háborús bűnösök.

M. Kiss Sándor egyetemi tanár, a kutatás befejezésével feloszlott öttagú történészbizottság korábbi elnöke további nyilatkozatot ígért az MTI-nek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2019

• A konyhaművészetért hagyta el a komponálást Rossini
• Veronica Lake démonai
• Ellenforradalom a forradalomban
• Zsabka Kálmán botrányos élete
• Korvin Ottó, a „vörös inkvizítor”
• Etiópia vörös királya
• A magyar Windsor
• Két elbambult hölgy
• Szamuely Tibor 1919-ben