Kmetty János
2009. szeptember 21. 15:35
(1889-1975)
Kmetty János Kossuth-díjas festő, grafikus, az első magyar kubista festő 1889. december 23-án született egy szegény miskolci családba született, apját alig pár hónaposan veszítette el. Öt gyermeket nevelő anyja idővel Kassára költözött, ahol a nagyobb gyerekek munkába állása után jobb anyagi körülmények közé kerültek. Kmetty a tanulásban nem tűnt ki, annál inkábba festésben és reprodukciók másolásában.
Érettségi után azzal az elhatározással érkezett Budapestre, hogy festő lesz, először azonban csak egy bútorkereskedésben, majd irodistaként tudott elhelyezkedni, miközben Ferenczy Károly esti iskolájába járt. Anyja 1909-ben bekövetkezett halála után családjával meglazultak kapcsolatai, munkahelyét is otthagyta és minden idejét a festészetnek szentelte.
1910-ben kiállítást rendezett művésztársaival Miskolcon és néhány festményt is sikerült eladnia. A pénzből Párizsba utazott, de az összeg fél év után elfogyott, Miskolc városához pedig hiába pályázott ösztöndíjra. Barátjával egy ideig utcai muzsikusként próbáltak megélni, de végül úgy döntött, hazautazik - nem akart csavarogni, kalandokba keveredni, félt az elkallódástól. Itthon vászonra álmodta mindazt, amit a francia fővárosban tanult és átélt, a kubizmusnak nevezett új szemléletmódot és módszert.
Mesterének a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus legnagyobb alakját, Cézanne-t tartotta. Első kubisztikus önarcképe, ars poeticája szögletes, élesen elhatárolódó elemekből áll. Az 1910-es évekből valók híres egy- és kétalakos női és férfi aktjai, művei közt találhatók ceruzarajzok, olajképek, táblaképek.
Hamarosan kapcsolatba került a Nyolcakkal, Kassák Lajos körével, az Aktivistákkal, akikhez szellemi rokonság és barátság fűzte. A Tanácsköztársaság alatt Nemes Lampérth Józseffel toborzóplakátokat készített, tagja volt a képzőművészeti direktóriumnak. A Horthy-korszakban a Nyolcak törekvéseit folytató Képzőművészek Új Társaságának alapító tagja és alelnöke volt, s több szocialista művész kiállítását tette lehetővé.
A második világháború alatt menekülteket bújtatott, 1945 után részt vett a Művészeti Tanács és a Szabad Szakszervezet alapításában. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványa volt többek között Nagy László és Kondor Béla. A megbízásra soha nem festő Kmetty utolsó éveiben üvegablakterveket készített.
Többször is rendezett gyűjteményes kiállítást a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Kecskeméti Katona József Múzeumban és a Műcsarnokban. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1959-ben érdemes művész, 1965-ben kiváló művész lett. 1975. november 16-án halt meg Budapesten. 1981 óta működik Szentendrén a Kmetty Múzeum, tavaly a miskolci Herman Ottó Múzeumban nyílt valamennyi alkotói korszakát átfogó tárlat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap