Mesélő cipellők Zalagerszegen
2009. november 25. 13:56 MTI
Mesélő cipellők - A suszteráj mint meseműhely címmel Török Károly és Török Károlyné gyűjteményéből nyílt néprajzi kiállítás Zalaegerszegen, a Kertvárosi Általános Iskolában.
Korábban
A múlt századi hangulatot idéző suszterműhely polcain sámfák, több nemzedéken át viselt gyermekcipőcskék, kecses női topánkák, toldozott-foltozott vagy éppen javításra váró lábbelik láthatók. A háromlábú suszterszéken csirizes kötény, mellette egy kicsiny, alacsony asztal - a pángli - telis-tele rakva hagyományos suszterszerszámokkal; bőrvarrógéppel, sámfákkal, árral, fogóval, apró faszögekkel.
Török Károlyné, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény munkatársa felidézte; a "mesélő cipellők" száz esztendővel ezelőtt még valódi bőrből készültek és nem sajnálták ki belőlük az anyagot. Viseléséhez néha egy-egy emberöltő is kevés volt; nemzedékeken át apáról fiúra, testvérről testvérre öröklődtek, így aztán a cipellők időről időre javításra szorultak. A suszternél - főként, akiknek csak egyetlen pár cipőjük volt - gyakran kellett várakozni. Amíg a mester javította - talpalta, sarkalta, bőrvarrással toldozta vagy éppen az apró, pici faszögeket pótolta - a lábbelijüket, a suszteráj átalakult meseműhellyé. Mindig akadt egy-egy krónikás, aki felidézte a régi történeteket, hiedelmeket, faluhistóriákat, a szájhagyomány útján terjedő vidám, olykor megható susztermanó-történeteket.
A korabeli dokumentumokkal, fotókkal illusztrált tárlat célja bemutatni, hogy mit jelent egy tartós, évtizedeken át használt cipő, mit jelent a suszterség - mondta el Török Károlyné. A rajzos illusztrációval kialakított mesesarokban felelevenednek múlt századi klasszikus népmesék, irodalmi feldolgozások a régi világból.
A Török házaspár néprajzi gyűjteményéből ötödik esztendeje rendeznek kiállítást Zalaegerszegen. Első alkalommal Csutora fűrész, megvan az egész címmel a mesterségműhelyeket mutatták be. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek derekán szinte mindent saját-kezűleg készítettek el a falvakban. A Félre csupor, had férjen a fazék is című kiállítás a füstös konyhás házbelsőt, a féligmeddig polgárosult, de még a paraszti világhoz tartozó eszközöket mutatta be, amikor a kéményes kemence helyett már sparherd volt a konyhában. A házi szövés, fonás történetét A kendermag útja a vászonig című tárlaton elevenítették fel, majd a kenyérsütésről nyílt kiállítás azzal a szándékkal, hogy a mai gyermekek is megismerjék, miként lesz a búzaszemből kenyér.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.