Prostituáltak a leghíresebb londoni galériában

Amikor tavaly bejelentették, hogy az intézmény falai közé fogadja Ed és Nancy Kienholz Hoerengracht című alkotását, a kritikusok első kérdése az volt, vajon az általában mértéktartó Gallery nem azért "prostituálja-e magát" a kortárs művészet produkciójával, hogy minden áron feltűnést keltsen.

A kiállítás kurátora, Colin Wiggins azonban védelmébe vette az installációt, amely egy lepusztult utcát ábrázol, ahol a házak ablakaiban gyér öltözetű hölgyek életnagyságú figurái láthatók. Kiemelte, hogy a jelenet összefüggésbe hozható több, a múzeum birtokában lévő híres 17. századi holland festménnyel.

Wiggins szerint a mocskos téma, amelyet az alkotás teljes nyomorúságában tár a látogatók elé, nem is annyira idegen a National Gallery anyagától. "Olyan ez, mint egy 17. századi holland festmény Amszterdamról - magyarázta. - Vannak más képeink csoportos nemi erőszakról, vérfertőzésről, gyilkosságokról, kínzásról és csonkításról, ám tekintettel arra, hogy aranykeretbe tették és lelakkozták őket, már meg is szelídültek, és elfogadhatóak lettek".

A Kienholz házaspár 1983-ban fogott hozzá a Hoerengracht elkészítéséhez, éppen tíz évvel azután, hogy egy Los Angeles-i partin találkoztak, majd összeházasodtak. Öt évig dolgoztak rajta. Ed Kienholz már találkozásuk idején híres volt, főleg olyan vitatott installációi nyomán, amelyek témái között szerepelt az elmebetegség, az abortusz és a szexkereskedelem. A Hoerengracht ihletője az amszterdami vöröslámpás negyed volt. Mint azt Nancy elmesélte, számtalanszor ellátogattak a helyszínre, hogy fényképeket készítsenek és anyagot gyűjtsenek. Ed 1994-ben, 66 éves korában betegség következtében meghalt.

A National Gallery az installációt egy elsötétített, csak színes villanykörték és lámpaernyők fényével megvilágított teremben rendezte be. A látogatók egy olyan "utcán" sétálhatnak, amelyet a csatornák partján lévő negyedben hajócövekek és hozzájuk bilincselt kerékpárok szegélyeznek, a belőle nyíló kis sikátorokban pedig megtekinthetik a magukat mutogató nők figuráit.

A prostituáltakhoz a Kienholz házaspár barátai álltak modellt Berlinben, ahol a hatalmas alkotás készült. Mindegyikük fején nyitott, felhajtható szárnyú üvegkalitka látható, érzékeltetve, hogy egy mozdulattal kizárhatják a külvilágot, az esetleg leselkedő, kíváncsi voyeuröket. Figyelemre méltó a részletek pontossága, különösen a művész házaspár törekvése az utcák undorító és mocskos jellegének érzékeltetésére: mindenfelé félig teli hamutálcák, poros magazinújságok és piszkos ablakok. "Rendkívül komoly mű ez, semmiképpen sem dicsőíti a prostitúciót, egyáltalán nem ábrázolja azt romantikusan" - hangsúlyozta Nicholas Penny, a National Gallery igazgatója.

Az amszterdami prostituáltak világa február 21-ig tekinthető meg Londonban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye