A kereszténység árnyékában is imádták a szerelem istennőjét

Az ásatásokat vezető Prof. Arthur Segal és Dr. Michael Eisenberg szerint lehetséges, hogy a negyedik században, amikor a kereszténység már a Római Birodalom uralkodó vallásává nőtte ki magát, Hipposzban (vagy héber nevén Szuszitában) még sokan maradtak hűek a szerelem istennőjéhez, és ezért elrejtették ezeket a tárgyakat.

A város az i.e. 2. században épült, és a római, majd bizánci időszakban virágzott, míg i.sz. 749-ben egy hatalmas földrengés végzett vele. Az aprócska, 1500 éves figurákat a kutatók a város egykori fórumának délkeleti sarkán egy üzlet helyén fedezték fel, és a körülmények arra utalnak, hogy szándékosan rejthették el azokat. A szakértők által Venus pudica (szégyenlős Vénusz) néven ismert agyagfigurák 23 centisek, és az istennő korban népszerű ábrázolását tükrözik; a név pedig onnan ered, hogy az apró alak egyik kezével eltakarja intim részeit.

A szakemberek egy ódeiont (viszonylag kisebb, tetővel fedett, színházszerű építményt) is kiástak, amelyhez hasonló még soha nem találtak Izraelben. Az ilyen építmények népszerűek voltak a római korban, és bennük a válogatott közönségnek verseket olvastak fel, vagy zenei produkciókat adtak elő. Míg az átlagos színházakban 4000 ülőhely volt, az ódeionba 600 ember fért be.

Az építmény megtalálása egyébként regénybe illő, hiszen a városnak ezen a részén az 1960-as években katonai őrállomás volt, az ódeion pedig három méternyi föld alatt nyugodott, és csak három kő látszott ki belőle. 2008-ban aztán hamar kiderült, hogy a föld alatt egy hatalmas építmény rejtőzhet. Ennek feltárása még mindig kezdeti fázisban van, ám a kutatók most már biztosak benne, hogy a kimagasló minőségű épületet az i.e. 1 - i.sz. 1. századokban építhették.

A régészek emellett egy basilicát is feltártak, amely szintén különlegesnek számít. A munkálatokba a restaurátorok is betársultak, akik az egyik oszlopot állították sikeresen helyre. Az amerikaiak a város lakónegyedében dolgoznak, ahol az utolsó három évszázad mindennapjainak nyomát fedezték fel, így az egykori épületek mellett a kővel kirakott udvarok is előkerültek.

A mostani vizsgálatok egyben azt is igazolták, hogy Heródes uralma alatt nem csak a zsidó városokban került sor hatalmas építkezésekre, hanem szinte mindenhol.

A Galileai-tenger fölé magasodó Hipposzban egyébként az idei már a tízedik ásatási évad volt, amelyben a Haifai Egyetem kutatói mellett a Varsói Tudományos Akadémia, és a Minnesotai Egyetem szakemberei is részt vettek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról