A kereszténység árnyékában is imádták a szerelem istennőjét
2009. szeptember 17. 12:05 Science Daily
A Haifai Egyetem régészei vezette ásatáson három Afroditét, az ókori szerelemistennőt ábrázoló figura került elő a Galileai-tenger fölé magasodó Szuszita ókori romjai közül . A kutatók szerint a felfedezések a kor vallási sokszínűségére utalhatnak.
Korábban
Az ásatásokat vezető Prof. Arthur Segal és Dr. Michael Eisenberg szerint lehetséges, hogy a negyedik században, amikor a kereszténység már a Római Birodalom uralkodó vallásává nőtte ki magát, Hipposzban (vagy héber nevén Szuszitában) még sokan maradtak hűek a szerelem istennőjéhez, és ezért elrejtették ezeket a tárgyakat.
A város az i.e. 2. században épült, és a római, majd bizánci időszakban virágzott, míg i.sz. 749-ben egy hatalmas földrengés végzett vele. Az aprócska, 1500 éves figurákat a kutatók a város egykori fórumának délkeleti sarkán egy üzlet helyén fedezték fel, és a körülmények arra utalnak, hogy szándékosan rejthették el azokat. A szakértők által Venus pudica (szégyenlős Vénusz) néven ismert agyagfigurák 23 centisek, és az istennő korban népszerű ábrázolását tükrözik; a név pedig onnan ered, hogy az apró alak egyik kezével eltakarja intim részeit.
A szakemberek egy ódeiont (viszonylag kisebb, tetővel fedett, színházszerű építményt) is kiástak, amelyhez hasonló még soha nem találtak Izraelben. Az ilyen építmények népszerűek voltak a római korban, és bennük a válogatott közönségnek verseket olvastak fel, vagy zenei produkciókat adtak elő. Míg az átlagos színházakban 4000 ülőhely volt, az ódeionba 600 ember fért be.
Az építmény megtalálása egyébként regénybe illő, hiszen a városnak ezen a részén az 1960-as években katonai őrállomás volt, az ódeion pedig három méternyi föld alatt nyugodott, és csak három kő látszott ki belőle. 2008-ban aztán hamar kiderült, hogy a föld alatt egy hatalmas építmény rejtőzhet. Ennek feltárása még mindig kezdeti fázisban van, ám a kutatók most már biztosak benne, hogy a kimagasló minőségű épületet az i.e. 1 - i.sz. 1. századokban építhették.
A régészek emellett egy basilicát is feltártak, amely szintén különlegesnek számít. A munkálatokba a restaurátorok is betársultak, akik az egyik oszlopot állították sikeresen helyre. Az amerikaiak a város lakónegyedében dolgoznak, ahol az utolsó három évszázad mindennapjainak nyomát fedezték fel, így az egykori épületek mellett a kővel kirakott udvarok is előkerültek.
A mostani vizsgálatok egyben azt is igazolták, hogy Heródes uralma alatt nem csak a zsidó városokban került sor hatalmas építkezésekre, hanem szinte mindenhol.
A Galileai-tenger fölé magasodó Hipposzban egyébként az idei már a tízedik ásatási évad volt, amelyben a Haifai Egyetem kutatói mellett a Varsói Tudományos Akadémia, és a Minnesotai Egyetem szakemberei is részt vettek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
