Kőkori térképnek épültek a neolitikus emlékek
2009. szeptember 17. 09:33 The Daily Mail
Különleges navigációs rendszert készítettek 5000 éve: egy új elmélet szerint az ősi Angliában emelt hatalmas kőkörök és más emlékek egytől egyig a tájékozódásban segíthettek, és útjelzőként szolgáltak az eltévedt utazók számára.
Korábban
Az állókövek, hegytetőre épült erődök és más építmények 5000 évvel ezelőtt lehetővé tették, hogy az utazók többé-kevésbé pontosan célba érjenek - állítja Tom Brooks amatőr történész. Szerinte ezen helyekből egy Anglia és Wales déli részét teljesen lefedő navigációs háló rajzolható ki.
A férfi 1500 prehisztorikus emléket elemzett, és azokat a háromszögelés alapján kapcsolta össze: érdekesség, hogy ezek minden egyes esetben egyenlőszárú háromszögek voltak. Brooks szerint a jégkorszak után, a népesség növekedésével az emberek egyre messzebb kalandoztak, és az ekkor épített szentélyek egyben a tájékozódásban is segítettek.
Szerinte ez mindennél jobban bizonyítja, hogy navigációs segédeszköznek készülhettek - legtöbbjüktől látni is lehet a következőt, ami a még könnyebb tájékozódást segíthette. Az akkori látótávolság ugyanis a légszennyezettség hiánya miatt jóval nagyobb volt a mainál, így az emberek sokkal messzebb elláttak. Mindez nem véletlen: a GPS koordináták kimutatják, hogy az ősi sémában alig százméteres eltérések vannak. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a kőkori ősök minden bizonnyal kaptak valamilyen külső segítséget is - Brooks nem zárta ki a földönkívüliek beavatkozását sem.
Mike Pitts, a British Archaeology című szaklap főszerkesztője azonban lehűtötte a kedélyeket: szerinte Anglia déli részén annyi régészeti emlék található, hogy nem nehéz olyan mintákat is felfedezni, amik valójában sosem léteztek.
Az elmélet azonban az elmúlt évek bejelentéseit tekintve nem is annyira lehetetlen: a brit tudósok elképzelései sokszor kapnak meg nem érdemelt médiavisszhangot. Egy brit kutató például Stonehenge ötezer éves kőépítményét ősi "diszkónak" tartja: eszerint a kőkör kiválóan alkalmas volt arra, hogy felerősítse az ismétlődő, pulzáló ritmust. Egy másik kutatás pedig a neolitikus Lourdes fogalmát is megkérdőjelezte: a kutatók szerint a kőkör az élet- helyett sokkal inkább a halálkultuszokhoz köthető. Az építményt egyesek szerint fakerítés is takarhatta, és ott hússütéseket is rendezhettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.