Megtalálták Nagy Heródes ősi kőfejtőjét
2009. július 6. 21:30 MTI
Ősi kőfejtőt fedeztek fel az izraeli régészek; meggyőződésük szerint innen származtak azok a kőtömbök, amelyekből 2000 évvel ezelőtt Heródes átépíttette a Második Templomot.
Korábban
Az archeológusok szerint a 100 méter mély kőfejtő egy bányahálózat része volt, ahonnét Heródes idejében a jeruzsálemi építkezéseket látták építőanyaggal. A most felfedezett kőbányában a legnagyobb kőtömbök hossza elérte a 2,7 métert, szélességük és magasságuk pedig 1,8 méter volt. A régészek meggyőződése szerint a kőtömbök mérete arra enged következtetni, hogy a Második Templom kiegészítésére szánták.
A kéthetes leletmentő feltárás során, amelyet egy lakóház építése előtt folytattak, cserépedényeket, pénzérméket találtak, valamint olyan szerszámokat, amelyeket a kőfejtőben használtak az i.e. 1. évszázadban. "Ez a nagy kőfejtő a legnagyobb építési projekthez kapcsolódott, amelyet Jeruzsálemben valaha kiviteleztek. Ez több, mint egy egyszerű felfedezés, hiszen újabb adalékkal árnyalja az ókori jeruzsálemi építkezésekről alkotott elképzeléseinket" - hangsúlyozta Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem professzora.
(Nagy) Heródest (i.e. 73 - i.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén fekvő Júdea királyává. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a Templom bővítésén kívül felépítette Caesarea kikötővárost, valamint a maszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében.
Az első jeruzsálemi templomot, amelyet Salamon király építtetett, s ahol a frigyládát őrizték, i.e. 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat babiloni fogságba hurcolták. A második jeruzsálemi templom építése i.e. 535-ben kezdődött meg és 515-ben avatták fel. Nagy Heródes uralkodásának 18. évében (i.e. 20-19-ben) kezdte el az akkor már több mint négyszáz esztendős Második Templom átépítését. A munka nagyságára jellemző, hogy az egészen Albinus helytartóságáig (i.sz. 62-64) folytatódott, vagyis összesen mintegy nyolcvan esztendeig tartott.
A rómaiak az építményt 70. augusztus 4-én gyújtották fel, és rombolták le, teljessé téve a 66-ban kezdődött zsidó felkeléssel való leszámolást.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap