Folytatják az ásatásokat a pekingi ember lelőhelyén
2009. május 8. 16:19 MTI
Rövidesen újrakezdik az ásatásokat a Peking közeli Csoukoutienben (Zhoukoudian), ahol 80 évvel ezelőtt a pekingi ember néven elhíresült, 750 ezer éves Homo erectus koponyamaradványaira bukkantak.
Korábban
A kínai fővárostól 48 kilométerre délnyugatra található barlangrendszerben Johann Gunnar Andersson svéd tudós 1921-ben fedezte fel az ősember használati eszközeinek maradványait. Az ígéretes lelőhelyen ettől kezdve szinte megállás nélkül zajlottak az ásatások. A pekingi emberből először egy zápfog került a felszínre, majd nyolc évvel később, 1929. december elsején Pej Ven-csung (Pei Wenzhong) kínai régész egy 40 méteres hasadékból hozta felszínre az ősember koponyatetőcsontját, amelynek alapján az egykor itt élt előember fejlettségi szintjére is következtetni lehetett.
A Csoukoutien környéki barlangrendszerben negyven pekingi ember több mint kétszáz csontmaradványa került a felszínre. A 100 ezer darabból álló leletcsoportban a kőszerszámoktól kedve 98 emlős és 62 madár csontmaradványait is megtalálták. A tervek szerint legkésőbb júliusig azon a helyen kezdik újra az ásatásokat, ahol 1937-ben a japán megszállás miatt felfüggesztették. A pekingi ember megtalálásának 80. évfordulóján most a barlang nyugati felében kezdődne a feltárás.
A megkövesedett emberi csontmaradványok legértékesebb darabjait egyébként nem sokkal a csendes-óceáni háború kitörése előtt biztonsági okokból az Egyesült Államokba kívánták szállítani. A faládákba csomagolt leleteknek a szállítás során nyomuk veszett és az azóta sem kerültek elő. A világörökségek listájára 1987-ben felkerül csoukoutieni barlangrendszer szakértők szerint még sok meglepetést tartogathat, ugyanis a gazdag lelőhely egyharmada teljesen érintetlen maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.