2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hitler nem használt Twittert

2009. június 19. 10:46 The Guardian

Az EP választáson megerősödő radikális jobboldal sikere és a válságát élő baloldal visszaszorulása sokakat a két háború közötti fasiszta és náci mozgalmak térnyerésére emlékeztetett. Jönnek a szélsőségek, vagy megerősíthető a demokratikus politikába vetett hit? A The Guardian a Múlt-koron is gyakran idézett vezető brit történészek véleményét kérte ki a történelmi párhuzamról.

A náci Németország történetének szakértőjeként ismert Michael Burleigh szerint a szélsőjobboldali előretöréstől ugyan tartanunk kell, de nem szabad pánikolnunk. A University College London professzora szerint a jelenlegi európai szélsőjobboldal egész másképp szerveződik mint a történelemből ismert szélsőjobb. Ráadásul egész más Európában is élünk, Hitler nem használt twittert. Másrészt történetileg sincs automatikus kapcsolat a gazdasági válság és a szélsőségek között: a fasiszták Olaszországban már a nagy világválság kirobbanása előtt hatalomra kerültek, míg a válság hatásaként állásukat vesztő munkanélküliek Németországban inkább a kommunistákat támogatták, mintsem a nácikat. A történész szerint az EP-választásokon két mandátumot szerző idegengyűlölő és rasszista Brit Nemzeti Párt nem sajátíthatja ki a brit szimbólumokat, például a párt poszterein szereplő Spitfire vadászrepülőt.

Az exeteri Richard Overy szerint is ijesztő a bevándorlás- és muszlimellenes európai pártok előretörése, de ez korántsem a fasizmus reneszánszáról szól. A fasiszta mozgalom Olaszországban erőszakos imperializmust és új társadalompolitikát hozott, míg a jelenlegi radikális jobboldali pártok nem fognak diktatúrát bevezetni a demokrácia helyett, pusztán a bevándorlókkal, az idegenekkel, az európaizálás ellenes félelmeket lovagolják meg. Ezzel mindössze beijedt emberek proteszt szavazatát nyerhetik el.

Kathleen Burk, a University College London professzora szerint amennyiben Oswald Mosley feketeingeseiből indulunk ki, nem kell nyugtalankodnunk szélsőjobb időszakos előretörése miatt. Ugyanakkor például Ausztria, Románia, Magyarország esetében a szélsőjobbnak komolyabb társadalmi ereje is lehet, de nem tudják hatalmukat konszolidálni.

A magyar fordításban legtöbbet megjelent tekintélyes marxista történész, Eric Hobsbawm szerint nem annyira a jobbratolódás az érdekes a mostani választásban, hanem a baloldal válsága. A harmincas évek elején egész Európában visszaesett a baloldal, de népszerűségük hamarosan nőni kezdett, mert a munkásosztály bizalmát visszanyerték. Hagyományosan tehát a munkásosztályra támaszkodott, de mostanára elvesztette választóit. A baloldal csak akkor erősödhet meg újra, ha hiteles programmal új rétegeket sikerül megszólítania.

Joanna Bourke, a londoni Birkbeck College történésze szerint a rasszista, antiszemita és egyéb szélsőjobbos indulatok minden korábbinál alacsonyabb vonzerőt jelentenek. Megerősödésükhöz éppenséggel az vezet, ha bűnbakká vagy mártírrá avatjuk a szélsőségeseket, mint ahogy az elnyomás is csak egyesíti és radikalizálja őket. Betiltás helyett tehát szerencsésebb volna nevetség tárgyává tenni a szélsőségeseket.

David Kynaston, a Kingston Egyetem kutatója szerint a liberális demokráciák nem képesek kezelni a szélsőségeket, a recesszió pedig mind jobban aláássa a demokratikus politikába vetett hitet. A politikával szemben közömbössé, cinikussá vált tömeg nyitottabb a leegyszerűsítő üzenetekre. A nagy pártok fenntarthatatlan és lealacsonyító politikáját jellemzi, hogy korábban elképzelhetetlen populista húrokat pengetnek: balról a jóléti kiadások együgyű védelme, jobbról pedig a valódi programjavaslat hiánya érzékelhető.

Norman Davies oxfordi történész, a brit akadémia tagja szerint a huszas évek Németországával, a weimarizálódással vont párhuzam meglehetősen túlzó. Voltaképpen a megalázó katonai vereség után következő igazságtalan versaillesi békerendszer vezetett a szélsőjobb előretöréshez. Az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali nacionalista pártok azonban képtelenek lesznek tartós együttműködést kialakítani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár