Az urbanizáció az ókor legizgalmasabb kérdése

Ismertetése szerint a téma a harmadéves hallgatók számára kötelező, ám az Ókortudományi Intézet hagyományos előadások helyett a szakma legnevesebb képviselőit bevonva igyekszik bemutatni, miért érdekes az adott korszak. Mint Zólyomi Gábor rámutatott, az előadók között három akadémikus - Ritoók Zsigmond, Szabó Miklós és Török László is szerepel. A csütörtökönként rendezett előadásokra az egyetemisták mellett az érdeklődők is bejuthatnak.

"A városok szimbolikusak az ókor szempontjából" - hangsúlyozta Zólyomi Gábor. A legnagyobb települések mellett szó esik általánosabb kérdésekről is, például a város és a falu kapcsolatáról a görög-római kultúrában, vagy Rómáról mint ideáról. A cél az, hogy a várost nem pusztán fizikai entitásként mutassák be, hanem essen szó társadalmi, kulturális szerepéről is. Zólyomi érdekességként kiemelte, hogy Komoróczy Géza, aki egyszerre asszirológus és hebraista, Babilónról és az Arany Jeruzsálemről beszél. Alexandria kapcsán az egyiptomi, görög és kopt kultúra kölcsönhatásait is megvilágítják.

Tér- és időszemlélet az őskori településeken címmel csütörtökön Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója tart előadást. Mint Ráczky Pál elmondta, előadásában egy magyarországi neolitikus lelőhely, Polgár-Csőszhalom kapcsán az írásbeliséget megelőző városiasodás sokszínű folyamatáról beszél, amelyet archeológiai leletek alapján lehet végigkövetni. A leletek alapján kiderül, hogy a városi irányú fejlődésnek több válfaja van, s vannak utak, amelyek nem vezetnek el bizonyos fejlettségi szintig.

"A városiasodás hosszú tér- és időbeli folyamat, amelynek a legújabb régészeti vonatkozásait mutatom be. Polgár-Csőszhalom egy újkőkori többrétegű (tell) település, amely modellje a délkelet-európai, balkáni típusú fejlődésnek. Minden népesség rendelkezik a környezetéről egyfajta mentális "térképpel". Nagyon fontos tényező, hogy mennyire árnyalt ez a kép, mennyire tükrözi vissza a valóságot. Mi azt gondoljuk, hogy egy valamikori civilizáció egyfajta tér-idő szemlélettel rendelkezik. Itt azt szeretném bemutatni, hogy a hétköznapi életre vonatkozóan van egyfajta térszemlélet. Ennek horizontális a felosztása, a házak egymás mellett állnak, egy irányba néznek, tehát ez a külső tér egyfajta szabály szerint fel van osztva, s ehhez tartozik a lineáris időszemlélet is" - magyarázta Raczky Pál.

Mint kifejtette, a mindennapi településtől elkülönítve létezik egy teljesen más, telltípusú rész az egymásra rakódó rétegekkel. Itt a házak egymás fölött épülnek, s ezeket időnként leégették, vagyis tehát teljesen máskép nyilvánul meg, mint a "normális" élőhely. "Olyan, mintha lenne egy hétköznapi terület, ahol bizonyos cselekvéstípusok zajlanak. S van egy másik, ahol teljesen más szabályok szerint zajlik a közösségi élet. Ez olyan, mint a kereszténységben a hétfőtől szombatig zajló hétköznapi cselekménytípus, majd következik a vasárnap, amikor a közösség tagjai a legszebb ruhát felöltve a tér másik pontján, a templomban teljesen más szabályok szerint cselekednek. Ez a kettősség nagyon korán kimutatható már az őskori kultúrákban is" - emelte ki Ráczky Pál.

A településsel kapcsolatban elmondta, hogy ezt az úgynevezett tisza-herpály-csőszhalmi kultúra népe lakta i.e. 5000 és 4400 között 500-600 éven át. 28 hektáros területet foglalt el, ebből 4 hektár a tell, a horizontális rész pedig 24 hektáros volt. Becslések szerint egyszerre 500-1000 ember élhetett itt, s a közösség egyaránt foglalkozott növénytermesztéssel, állattenyésztéssel. "Ezért tudtak hosszú ideig egy helyben élni" - tette hozzá Raczky Pál.

Tovább a részletes programhoz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben