Salamon ítélete Pompejiben

2008. október 20. 12:56 Grüll Tibor

Nápolyban kiállították a legrégibb Biblia-illusztrációt, és a kép legújabb analízise meglepő eredményt hozott: eszerint a korábban antiszemitának tartott freskó valójában egész másról szól, és inkább a helyi zsidó és/vagy keresztény közösség jelenlétére utal.

Korábban

A jeruzsálemi Templomot elpusztító Titus 79 júniusában lépett a császári trónra. Csaknem napra pontosan két hónap múlva, augusztus 24-én, a Nápolyi-öbölben - amely Itália egyik legsűrűbben lakott területe volt - kitört a Vezúv. Nem is kitörés volt ez, inkább vulkánrobbanás, amelynek következtében előbb 400 fokos mérgesgáz-felhő lepte el a környező városokat, majd a hegyoldalról 100 km/órás sebességgel lerohanó kő- és sárfolyam temette be a városokat, főként Pompejit. A sárra és kőre rárakódó több méter vastag hamu és lávaréteg 1700 évig fedte a világ legelőször feltárt ókori romterületét.

Pompeji a világ legrégibb szabadtéri múzeuma - 1763 óta látogatható. Régészeti és történettudományi szempontból felbecsülhetetlen értéket képvisel, ugyanis minden, ami a lávaréteg alól előkerül, biztosan 79 előtt keletkezett. Pompejit a kutatók már idejekorán régiókra osztották, az utcákat és tereket elnevezték, a házakat beszámozták, és a bennük talált leletekről neveket adtak nekik. A VIII. régióban található "Orvos házában" például orvosi műszerek kerültek elő, valamint jónéhány remek állapotban fennmaradt freskó.

Ezek közül az egyik jól ismert jelenetet ábrázol. A kép jobb oldalán magas emelvény látható, amelyen egy király ül (a római bírók, a praetorok öltözetében). A pódiummal szemben egy asztalon kitakart csecsemő, mellette egy nőalak, és egy kivont karddal álló katona (egy római legionárius ruhájában). A pódium előtt egy másik asszony térdel, és a királyhoz könyörög. Ki ne ismerné fel ebben a jelenetben Salamon ítéletének bibliai történetét? (1Kir 3:16-27)

A kutatók már eddig is a legrégebben fennmaradt Biblia-illusztrációnak tartották a freskót. A képen szereplő alakok pigmeus-szerű figurák, s emiatt alexandriai eredetű, zsidóellenes karikatúrának tartották, amely "a háztulajdonos antiszemita érzületét volt hivatva ébren tartani". A falfestményt, amit most a Nápolyi Nemzeti Múzeumban is láthat a nagyközönség, épp ellenkezőleg értelmezi Thedore Feder amerikai művészettörténész a Biblical Archaeology Review legújabb számában megjelent cikkében. Feder azzal az állítással rukkolt elő, hogy a kép bal alsó sarkában álló két alak nem más, mint Szókratész és Arisztotelész, akinek ábrázolása valóban meglepő hasonlóságot mutat a róluk fennmaradt szobrokkal. De mit jelentsen mindez?

Az "Orvos házának" Salamon ítéletét ábrázoló freskója

Bár azt továbbra sem tudjuk megmondani, hogy az "Orvos házának" tulajdonosa görög, római, zsidó, zsidó szimpatizáns (úgynevezett "istenfélő") vagy épp' keresztény lehetett-e, a freskó világosan mutatja, hogy a "zsidó bölcsességet" nagyra becsülte. Nyilvánvaló, hogy amennyiben valóban Szókratész és Arisztotelész áll a kép bal alsó sarkában, azok szerepeltetése szimbolikus. A görög-római világ két legnagyobb filozófusa "távolról tiszteli" Salamon király bölcs döntését, amit a két asszony ügyében hozott, s amely már kortársai csodálatát is kivívta. Érdekes, hogy a zsidókkal kapcsolatos egyik legkorábbi megnyilatkozás Arisztotelész egyik tanítványától, Theophrasztosztól származik, aki - mesterét idézve - "filozófus nemzetnek" nevezte őket.

Pompejiben nem ez az egyetlen jele a zsidók és/vagy keresztények jelenlétének. A IX. régió egyik házában a padlótól számított csaknem két méteres magasságban valaki a "Sodoma Gomora" szavakat firkálta szénnel a falra. Egy amerikai kutató szerint: "Mint Szodomára és Gomorrára történő utalást, legtermészetesebb módon a Vezúv kitörésekor írhatták, összehasonlítva azok pusztulását Pompejiéval" - bár elég nehéz elképzelni olyan embert - lett légyen pogány, zsidó, vagy keresztény - aki a vulkán kitörésekor nem az életét menti, hanem egy szénnel a falra firkál.

A XI. régióban egy olyan házat találtak, amelynek előcsarnokában valaki a görög "poinium" és a héber "cherem" szót véste a falba, mindkettőt latin betűkkel. A görög és a héber kifejezés ugyanazt jelenti: "átok". Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy egy Pompejibe hurcolt zsidó fogoly-rabszolga, vagy akár csak egy itt élő hívő zsidó ember miért mondhatott átkot erre a városra, vagy akár csak annak egyik épületére, és a benne lakókra. Az úgynevezett Salamon-csillag (Hotam Selómó) kétszeri lerajzolása is ezt az értelmezést erősíti: ennek ugyanis rendkívül erőteljes mágikus erőt tulajdonítottak.