Kőkori Pompejii nyomait keresik Ausztriában

Az i.e. 4. évezredben hasonló tóparti települések egyaránt megtalálhatók voltak a mai Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc területén. A lakosok leginkább halászatból és vadászatból éltek: a földművesség és az állattartás még viszonylag gyermekcipőben járt, a tóparti településeken ritkaságszámba ment a tej és a sajt. A szemetet a házak mellé halmozták, s a mosogatással sem igen vesződtek: a régészek olyan edényekre bukkantak, amelyekben az ételmaradékok és a csontok a szó szoros értelmében beleégtek az agyagba.

Ami megkülönböztette a Mondsee tó partján élőket kortársaiktól, az a viszonylag fejlett fémművesség, ami ritkaságszámba ment a korabeli Európában. Ismerték a rézérc lelőhelyeket, ahogy a fémöntés fortélyait. A rézből különböző eszközöket és fegyvert készítettek. Fatörzsből vájt csónakjaikon bejárták a régió folyó menti településeit, ahol eladták termékeiket. Még Ötzi, a Dél-Tirolban 1991-ben megtalált jégember is mondseei rézből készült baltát tulajdonolt.



Alexander Binsteiner elmélete szerint i.e. 3200-ben a fegyverkovácsok települését természeti katasztrófa sújtotta: vesztüket a hegyről leszakadó óriási sziklatömb okozta, amely a tó déli partján zuhant a vízbe. Ötméteres hullámok támadtak, amelyek az ellenkező parton lévő települést elpusztították. A természeti csapás geológiai bizonyítékaira Alexander Binsteiner egyébként nemrég bukkant rá, amikor egy vihar fák százait csavarta ki gyökerestül a térségben, felfedve egy hajdani, a tó irányába zúduló kőgörgeteget.

Erwin Reprechtsberger linzi régész szerint Alexander Binsteiner elmélete magyarázatot adhat a Mondseei-kultúra rejtélyeire. "Ismeretes, hogy a térség i.e. 3200 körül váratlanul elnéptelenedett és majd ezer éven keresztül nem lakták. Előfordulhat, hogy a korabeli népesség a katasztrófa után elátkozottnak hitte a tó környékét" - vélekedett Erwin Reprechtsberger.



Az apokalipszis-elméletet tárgyi leletek is alátámasztják. 1872-ben fedezték fel a tó sekély vizében egy település maradványait: az iszapban tízezernél több leletre bukkantak: fegyvereket, így 595 kőbaltát és harci szekercét, valamint 451 nyílhegyet találtak. A leletek között volt egy tucatnyi rézből készült szekerce, valamint hat tőr. A neolitikumban a fémfegyverek oly értékesek voltak, hogy még a törzsfőnökök közül sem mindenki engedhetett meg magának ilyet.

"Amennyiben a lakosok önszántukból, békésen hagyták volna el a térséget, soha nem hagytak volna hátra ilyen kincseket" - vélekedik Erwin Reprechtsberger. Alexander Binsteiner szerint egy újabb, nagyszabású feltárást kell végezni, s előfordulhat, hogy múmiákat is találnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban