NKA-keretből támogatják a tibeti téglavetést

Korábban

Megrepedtek Kőrösi Csoma szobájának falai

Megérkeztek Zanglába a kolostormentő magyarok

A nyugat-tibeti Zanglában 3700méter magasságban található épületegyüttes egykor a király nyári rezidenciájaként szolgált, amelynek legfelső szintjét a szerzetesek rendelkezésére bocsátottak. Az épület, amely a mai lakott területtől másfél km-re található, homok- és kősivatagon áthaladva, egy meredek köves-sziklás hegyi úton közelíthető meg. A felvezető utat csörtenek és faragott kövekből álló kőrakások övezik.

Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben gyalog, kevés pénzzel indult a Himalájába, hogy a nagy hegyeken túl megtalálja a magyarok feltételezett őshazáját. A zanglai kolostorban 16 hónapot töltött, ahol a tibeti-angol szótáron dolgozott. Baktay Ervin (1890-1963) orientalista 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját, ő azonosította szobáját a zanglai kolostorban, amely akkor még lakott volt. Az ajtófélfára föl is véste, hogy Csoma's room (Csoma szobája), s ez a mai napig olvasható.

Egy hatfős, szakemberekből és önkéntesekből álló csoport augusztus elején kezdte el a munkát, eddig megtörtént az állapotfelvétel. A szakértők megállapították, hogy az épületegyüttes valószínűleg több fázisban készült, amit a kő, vertvályog- és vályogtégla falazatok váltakozása mutat. Az építési technológia és az alkalmazott az építőanyag évszázadokon át nem változott, ezért a periodizálás épületrégészeti tapasztalatokkal rendelkező szakembert igényel.

Az elhagyatott épület komoly károsodást szenvedett: falak, födémek szakadtak le, amennyiben sürgősen nem avatkoznak be, további épületrészek semmisülhetnek meg. Az idén a helyreállítás az északkeleti tömbre korlátozódik, ahol Kőrösi Csoma Sándor szobája található, a legveszélyeztetettebb déli szárnyra nincs sem pénz, sem idő.

Az idei évre tervezett munkálatok annak függvényében készülhetnek el, hogy sikerül-e megfelelő számú helyi munkást bevonni. Az alapanyagok jó részét beszerezték, s elkészültek a falazáshoz szükséges vályogtéglák. A csapat felmérte a helyi lakosoknak nyújtandó segítség lehetőségét is. Eszerint magyar pedagógusokkal lehetne enyhíteni a tanárhiányt, a zanglai gyerekek továbbtanulását pedig a Csoma-ösztöndíj segíthetné, amely évente két diák továbbtanulásának költségeihez járulna hozzá havi 500-500 rúpiával (2000 forinttal).

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére