Máig élő méltóságjelvény a Jászkürt
2008. augusztus 26. 14:08
A Szent Korona mellett Magyarországon a jászok jelképének tartott Lehel kürtje az egyetlen méltóságjelvényként tisztelt tárgy - tudhatjuk meg egy nemrég megjelent könyvből.
Selmeczi László könyve senkinek sem okoz csalódást, ha megbízható ismeretek birtokába szeretne jutni erről a titokzatos múltbéli emlékünkről. A Jászkürt faragványainak kitűnő részletrajzokkal kísért leírása mellett számba veszi a vele kapcsolatos kutatások eddigi történetét, a róla alkotott véleményeket, megjelent tanulmányokat is.
Szól a hozzá tapadó tévhitekről, legendákról és részletesen elemzi a legenda szerint Konrád császárt agyonütő Lehel vezér és a kürt közötti kapcsolat problémakörét is. A kürtöt nem elszigetelt jelenségként mutatja be, széles történeti háttérbe helyezve szintén bőséges képanyaggal ismerteti a világon fellehető analógiáit is, lehetőséget adva bárkinek az általa leírtak továbbgondolására.
A szerző nem csak összefoglalja a Jászkürtre vonatkozó ismereteket, hanem saját álláspontját is kifejti tárgyával kapcsolatban. Újra elemezve a kürtön ábrázolt motívumokat arra a következtetésre jut, hogy azok egy része a kürt tulajdonosának védelmét szolgálta, s pusztán néhányuk mutat be jeleneteket a bizánci udvari ünnepségek ciklusából. Jelzőkürtként, mint luxustárgy egykori gazdájának méltóságát is szimbolizálta, s nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az valaha királyi adományként kerülhetett egy jász nemzetségi kapitány tulajdonába. Ezáltal a kürt esetében mindenképpen többről van szó, mint egy messze földre került bizánci cirkuszi hangszerről.
Keletkezési idejét a 12. századra teszi és fölveti annak lehetőségét is, hogy annak idején akár a Kárpát-medencében is készülhetett, esetleg egy bizánci mester műveként. A szakrális funkció általában jellemző az ivókürtöknekre a magyarországi jászok között, de hasonló példát a mai napig találhatunk a kaukázusi jászok, az oszétek között is. E jellegét mutatja, hogy még a 18. században is a jászberényi Nagytemplomban őrizték.
A mű a vidék történeti és kulturális örökségét őrző Jászsági Füzetek sorozatának legújabb kötete, amely dr. H. Bathó Edit berényi múzeumigazgató szerkesztésében látott napvilágot.
Selmeczi László: Nemzeti ereklyénk, a Jászkürt. Jászberény, 2008, 207 oldal, Jászsági Füzetek
Ára: 2500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap