Régészek elemzik az enigmatikus bronzkori táblákat

A mobiltelefon nagyságú táblákon hasonló jelek láthatók. A körök, vonalak, pontok, keresztek közös jelrendszerre utalnak, ám rendeltetésük máig ismeretlen. A feltételezések szerint fizetőeszközök lehettek, amelyeket a történelem előtti kereskedelemben használtak, vagy valamilyen regisztrációs rendszer elemei vagy talizmánok, rituális tárgyak.

A kutatók "enigmatikus tábláknak" nevezik ezeket, illetve a "Brotlaibidole" német kifejezést is használják, amely legömbölyített kenyérformájukra utal. Az azonban biztos, hogy egymástól távoli és igen különböző közösségeknek - amelyek gyakori kapcsolatban álltak egymással - információk konzerválására szolgáltak. Mintegy háromszáz ilyen leletet tartanak számon, a mai Németország, Ausztria, Csehország, Románia és főleg Olaszország északi részéből, a Garda-tó környékéről kerültek elő - írta a La Repubblica című olasz napilap.

Alto Mantovano di Cavriana múzeumának igazgatójától származik a gondolat, hogy a legfelkészültebb európai régészek együtt és sokoldalúan vizsgálják meg a táblákat. Együttműködik velük a Veronai Egyetem nyelvi, irodalmi és kommunikációtudományi intézete, valamint a Bresciai Egyetem optoelektronikai tanszéke is: ez utóbbi háromdimenziós felvételeket készít a táblákról, hogy ki lehessen deríteni, milyen technikákat alkalmaztak elődeink a jelek bevésésénél, és jobban megfigyelhető legyen a jelek ismétlődése.

A kutatók katalogizálni is akarják az összes ismert táblát, ezért júniusban elindítottak egy honlapot (www.tavoletteenigmatiche.it) amelyre felkerül minden rendelkezésre álló adat, illetve ott az újabb leletek bejelentését is fogadják. (A hónap elején például Szlovákiában találtak egyet). A katalógust így naprakészen lehet tartani, és akár magánemberek is jelentkezhetnek.

A régészek munkájuk eredményeiről 2010 tavaszán tartanak nemzetközi konferenciát és ugyanakkor kiállításon mutatják be a leleteket a közönségnek. Addigra már valószínűleg többet tudnak a táblákról, amelyek igen elterjedtek voltak i.e. 2100 és 1400 között, majd a késői bronzkorban eltűntek. Abban az időszakban erősödtek fel ugyanis a kapcsolatok a Földközi-tenger térségével, ahol a mükénéi civilizáció konszolidált és kodifikált jelrendszere ítélhette feledésre a kenyérformájú idolokat.

(Múlt-kor/MTI)