Skalpolás és griffmadarak a berlini szkíta kiállításon

A kereken ötezer kiállítási tárgyat - köztük pompás arany ékszereket és egy kitűnő állapotban fennmaradt múmiát - részben első ízben mutatják be Európában. `Ehhez hasonló kiállítást eddig még nem láttunk az iráni eredetű nomád nép életéből, amely a kereszténység előtti első évezred végén Szibéria déli felétől egészen a Kárpát-medencéig népesítette be a vidéket` - dicsekedett Peter-Klaus Schuster, a berlini állami múzeumok főigazgatója. Berlin után Münchenben és Hamburgban mutatják majd be az Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást.

Egyedül Moszkvából 600 kiállítási tárgy érkezett kölcsönbe, s ebből 160 a szentpétervári Ermitázs múzeumból. Ez annak bizonyítéka, hogy - a zsákmányolt műkincsek feletti politikai viták ellenére - jó a német és az orosz múzeumok közötti együttműködés. Kazahsztán egy nemzeti ereklyét is kölcsön adott a berlini kiállításnak: az i.e. 6-5. században élt "issiki aranyembert", hogy a kiállítás látogatói megcsodálhassák ékszereit. Emellett a berlini kiállítás fénypontjai közé tartoznak az arzani hercegi sírból előkerült aranykincsek, amelyekre német és orosz régészek a 2000 és 2003 közt végzett ásatások során bukkantak rá az orosz-mongol határvidéken.

Az egyik nagy kurgánban - ezek a földdombok a szkíták ősi temetkezési formáját képezték és a sztyeppék piramisainak is nevezték őket - tárgyak ezreire bukkantak a régészek. Nemcsak szenzációsnak találták ezeket a sírokat, hanem azok egyikének jelentőségét, amelyre az oroszországi Tuva Autonóm Köztársaságban bukkantak rá, egyenesen Tutanhamon sírjához hasonlították. "A legszebb szkíták Tuvából származnak" - mondta Herman Parzinger régész.

Orrgyűrűk, aranyból készült nyakláncok, állatmotívumokkal, gyöngyökkel ékesített ruhák, aranyozott lábszárvédők, szarvast ábrázoló címer a sapkákon, művészi kivitelezésű, igen finom vonalú ékszerek - mind fontos szerepet játszottak a szkíták életében. A férfiak is hiúak voltak, kézi tükröt vagy fésűt használtak. Még a lovak kantárát is pompásan kicicomázták. Díszes öltözetük és pompás síremlékeik ellenére sem beszélhetünk azonban a szkíták magas kultúrájáról. Hérodotosz (i.e. 484-425), a Cicero által "a történetírás atyjának" nevezett ókori görög történész szerint a szkíták megskalpolták legyőzött ellenségeiket. A felső réteghez tartozók egész házuk népét magukkal vitték a sírba: asszonyaiktól kezdve egészen a lovaikig.

A látványos kiállításon mintegy 17 Celsius fok a hőmérséklete annak a helyiségnek, ahol egy Altáj-hegységbeli férfi kétezer évnél jóval öregebb múmiája látható, amelyet Novoszibirszk adott kölcsön. Bőre barna, jó állapotban maradt fenn szőke haja és testfelületének tetoválása. Nem állították ki viszont azt a múmiát, amelyet Parzinger különböző nemzetiségű kollégáival együtt talált és amelyet csaknem úgy ünnepeltek, mint "Ötzit". A róla készített fotókon azonban felismerhető, hogy a harcos csaknem 2500 évvel ezelőtt izületi bántalmakban szenvedett.

(Múlt-kor/MTI)