Protestálnak a privatizált örökség ellen az olaszok

Az ötlet a szicíliai regionális kulturális tanács egyik tagja, Antonello Antinoro fejéből pattant ki, aki szerint a sziget kulturális lehetőségei sokkal profitábilisabb lehetnének, ha adott túracsomagokra harmincéves koncessziót kínálnának a magánbefektetőknek. A tanácsos jelen esetben a híres Templomok völgyére és a szirakuszai görög színházra gondolt.

Ön megvenné?

Cserébe a magánbefektetőt stabil díjat fizetnének, és a kapcsolódó beruházásokból, így az útmunkákból vagy szállodaépítésekből is ki kéne venni a részüket. A Templomok völgye esetében a magánberuházók akkor jelenhetnek meg az örökségi területen, ha vállalják a Palermo-Agrigento közti autópálya felújítását, és egy helikopter leszállópályájának kiépítését is. Antinoro szerint emellett több más örökségi helyszínt is hasonlóképp hasznosíthatnának, így a taorminai görög színházat vagy Palermo normann királyainak egykori kápolnáját is.

Szicília leghíresebb régészeti látványossága a Templomok Völgye (az elnevezés igazság szerint helytelen, mert inkább hegyhátról, mint völgyről van szó). Ez egy nagy területet jelent az ősi város déli részén, ahol hét fölséges, dór stílusban épült görög templom látható, amiket az i.e. 5-6. század között építettek. Mostani föltárt és fölújított állapotukban némelyikük a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A szóban forgó terület a Világörökség része. Két olyan épület maradt meg a legjobban, amelyeket hagyományosan Héra és Konkordia istennőknek szenteltek (noha ezzel számos régész nem ért egyet). A Concordiának szentelt templom figyelemreméltóan jó állapotban maradt fönn, ugyanis 597-ben keresztény templommá alakították. A Concordia-templom körüli területet a korai keresztények katakombaként használták, akik a kriptákat a sziklákból vájták ki. A többi templom már nincs ilyen jó állapotban, mivel számos földrengés rongálta meg őket, és köveiket is előszeretettel használták fel későbbi építkezésekhez. A legnagyobb közülük Zeusz Temploma, amelyet a himérai csata (i.e. 480) emlékére állítottak, és a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartják. Annak ellenére, hogy használatban volt, láthatóan sohasem fejezték be, és a munkálatokat a karthágóiak i.e. 406-os inváziója után abbahagyták. A 18. században a templom maradványaiból sok követ elszállítottak és fölhasználtak Porto Empedocle kikötőjének építésénél. A Héphaisztosz, Héraklész és Aszklépiosz tiszteletére is építettek a szent területen templomokat. Démétérnek és Perszephonénak is van itt szentélye (ez utóbbit korábban Castor és Pollux Templomaként ismerték). A punok által gyújtott tüzek nyomai még ma is látszanak a szentélyek kövein.

A kormányzó Demokrata Párt a javaslatot szinte azonnal elutasította, mert Filippo Panarello, a szicíliai régió kulturális bizottságának vezetője szerint abszurdum, hogy pont a legtöbb közalkalmazottat foglalkozató régió nyílna meg ekképpen a magánszektor felé.

Aggodalmát fejezte ki a felvetés miatt Andrea Caradini főrégész is, aki szerint bár Szicília nem kezeli túl jól a Templomok völgyét, az állam sem bánik túl jól Pompejivel - ezt példázza a pár napja elrendelt szükségállapot is. Az örökségvédelmi szervezetek is háborogtak az ötleten, mondván a hasonló emlékeknek szimbolikus értékük miatt kell állami kézben maradni.