Tízezer éve telepedtek le Párizs első lakói
2008. június 30. 09:12
Párizs története csaknem háromezer évvel régebbre nyúlik vissza az időben, mint korábban hitték: a terület csaknem tízezer évvel ezelőtt, i.e. 7600 körül, a mezolitikumban is lakott volt.
Korábban
A francia főváros délnyugati részén, egy nagyberuházást megelőző ásatás során a Szajnához közel futballpálya méretű terület feltárását végezték a régészek, ahol kovakőből készült nyílhegyek ezreire, valamint állati csontok maradványaira bukkantak.
A korábbi legrégebbi, Párizs területén ismert települést i.e. 4500-re datálták a szakemberek. A halászok és vadászok falva egykor a mai Gare de Lyon vasútállomás közelében volt.
A tízezer éves helyszínt a Szajna áradásai során lerakódott üledék konzerválta. A mezolitikumban, azaz a két kőkorszak közötti átmeneti periódusban Nyugat-Európa területéről eltűntek a korábbi nagyvadak, köztük a mamut is. Az emberek kisebb csoportokban éltek, s változatlanul inkább vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, mintsem földműveléssel. E közösségek leginkább az erdőkben laktak, s lándzsa helyett inkább íjjal és nyílvesszőkkel vadásztak.
A francia régészek szerint a most felfedezett helyszínt évszázadokon át használta a mezolitikum embere, de nagy a valószínűsége, hogy évente csupán néhány hetet töltöttek itt, amikor a folyóparton kavicsok válogatásával foglalkoztak, hogy feltöltsék kovakőkészleteiket. Az ásatás során más eszközökre, így egy csaknem tökéletesen gömbölyű kőgolyóra, valamint hosszú kőkésekre bukkantak - utóbbiakat állatbőrök kikészítésére, vagy nyílvesszők kifaragására használhatták.
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a helyszín többször benépesült, s elnéptelenedett egészen a vaskorig, i.e. 800 és 500 között. Julius Caesar i.e. 53-as beszámolója szerint e területet a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta. Nem sokkal később a Szajna bal partján a rómaiak megalapították Lutecia városát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.