Alternatív históriák a meg nem történt történelemről

Időutazás, mint a történelmi divergenciák megalkotásának eszköze

Ebben az időszakban jelent meg L. Sprague de Camp "Last Darkness Fall" című regénye, amely igen hasonlít Mark Twain "Egy jenki Artúr király udvarában" című könyvére, de itt az időutazó amerikai tudós a keleti gót birodalomba kerül, amelyet éppen akkor rohan le a Belizár vezette bizánci hadsereg. A regény azokkal a történelmi változásokkal foglalkozik, amelyeket az időutazó Martin Padway idéz elő. Padway folyamatosan megváltoztatja a körülötte lévő világot, és egy új időágat hoz létre (ellentétben Twain hősével, aki végül nem jár sikerrel, és a történelem megmarad a "normál" kerékvágásban).

Az időutazás, mint egy divergáló pont oka (olyan események, ahonnan a múlt a fiktív jövőképekbe fordul) az évtizedek során egyre népszerűbb lett. Ward Moore "Bring the Jubilee" című regényében a polgárháborút megnyerő Délen lakó hős visszamegy az időben, és alternatív történetként segít az északiaknak megnyerni a gettysburgi csatát. Ray Bradbury "A Sound of Thunder" (Mennydörgés) című írásának időutazói egy apró véletlennek köszönhetően gondatlanságból változtatnak az általunk ismert történelmen.

Bradbury hősei iőutazásra készen

Az ilyen történések megakadályozására kell létrehozni a Poul Anderson elbeszélésében részletesen jellemzett időjárőröket, akiknek az a feladatuk, hogy az időben ide-oda száguldozva minden nap és minden órában védjék a civilizációt, és megőrizzék a "helyes" történelmet. Az időutazás eközben morális problémákat is felvet: Poul Anderson Járőr-sorozatának "Delenda est" című epizódjában időutazó törvényen kívüliek segítik Karthágót a második pun háború megnyerésében, és Róma elpusztításában.

Ennek következményeként egy teljesen más huszadik század jön létre - "nem jobb és nem rosszabb, csak más". A történet hősének, Manse Everard járőrnek vissza kell térnie az ókorba, le kell győznie a törvényen kívülieket, és vissza kell állítania az általunk ismert történelmet - de e cél érdekében teljesen meg kell semmisítenie a kialakult, és fennmaradásra éppúgy érdemes világot. A tét szinte felfoghatatlan: több millió élet sorsa egy ember kezében.

Természetesen nem mindegyik időutazós elbeszélés tartalmaz alternatív történeteket: az író figyelmen kívül hagyhatja a változás lehetőségét, vagy úgy alakíthatja az okokat és a következményeket, hogy az időutazó tettei az emlékeiben élő jövőt idézik elő. Így van ez Harry Harrison "A technicolor időgép" című novellájában, vagy Michael Moorcock "Íme az ember" (Behold the Man) című könyvében, amelyben a főszereplő i.sz. 28-ba utazik vissza a Szentföldre, hogy találkozzon Jézussal.

Ennek a típusnak az alapműve De Camp 1940-ben kiadott "The Wheels of If" című novellája, amelyben a főhös az egyik alternatív történetből a másikba kerül, és mindegyik egyre távolabb van a miénktől. E művek célja kezdetben egészen más volt, mint a történelmi események és az alternatív következmények kapcsolatának kvázi tudományos vizsgálata.

Fredric Brown klasszikus "What Mad Universe" című novellájában (1940) például arra használja, hogy kigúnyolja a sci-fi ponyvaregényeket és fiatal olvasóit - és az idegen inváziótól való félelmeket. Clifford Simak "Ring Around the Sun" (Lánc a Nap körül- 1953) című művében a főhős egy sűrű erdővel borított alternatív földön köt ki, ahol nincsenek emberek, csak mutánsok. A történet az író mccarthyzmussal és hidegháborúval kapcsolatos aggodalmait tükrözi.

A cikk jövő heti folytatásában a kortárs irodalom alternatív történeti műveit, és az azokban feldolgozott legnépszerűbb témákat mutatjuk majd be.

(Felhasznált irodalom: Wikipedia, Gavriel Rosenfeld: Miért a kérdés, hogy "mi lett volna, ha ...?", Aetas 2007/1)

1. Mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna
2. A sci-fi írók is hamar felkapták a műfajt
3. Időutazás, mint a történelmi divergenciák megalkotásának eszköze