2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Léggömbökkel támadott a japán hadsereg

2008. május 6. 11:00

1944-45-ben a japán hadsereg furcsa módját választotta a légitámadásoknak: léggömbökre rögzített bombákkal tartotta volna sakkban az amerikai szárazföldet.

1945. május 5-én egy csoport fiatal hazafelé tartott a vasárnapi iskolából, amikor a Klamath megyei Blyhoz közel arra lettek figyelmesek, hogy légballon akadt egy közeli fa ágai közé. Azt a 13 éves Joan Patzke megpróbálta kiszabadítani, ekkor azonban a ballonhoz kötözött bomba felrobbant, és megölte az öt gyereket, illetve a szintén ott tartózkodó Elsie Mitchellt. Bly-hoz közel a Mitchell emlékmű a mai napig erre a robbanásra emlékeztet, és a rajta található emléktábla kiemeli, hogy a világháború során a kontinensen ők voltak az egyetlen amerikai áldozatai egy közvetlen ellenséges akciónak.

A léggömbökre szerelt bombákat azzal a céllal indították útnak, hogy azok hatalmas erdőtüzeket okoznak majd, és hatalmas pánikot váltanak ki a lakosság körében. A hidrogénnel megtöltött gömbök alig három nap alatt szelték át a Csendes-óceánt: 1945 elején meg is kezdték az akciót, és Amerikai nyugati partjainál hamarosan légballonok százai jelentek meg. Azok egy része a terveknek megfelelően felrobbant, míg a legtöbb mindenféle probléma nélkül, háborítatlanul ért földet Alaszkától egészen Mexikóig.

Amikor a média felkapta a titokzatos ballonok történetét, a háborús cenzúra is akcióba lépett, és szép lassan elásták a sztorit, attól tartva, hogy a japánok rájönnek: kivételesen egy tényleg hatásos fegyvert készítettek, és ez további kitartásra, és a légballonos bombák pontosítására ösztönzi majd őket. A robbanásveszély miatt FBI ügynökök csoportjai járták az országot, hogy minden lehetséges módon megakadályozzák a lehetséges katasztrófákat, illetve hogy megszerezzék a bizonyítékokat, és elrejtsék azokat.

A ma ismert adatok szerint a japánok körülbelül 10 ezer légballont indítottak útnak, amiből 1000 érte el az amerikai partokat. A hadsereg és a helyi hatóságok ezekből 300-at szereztek meg, 700 sorsáról a mai napig nem tudnak. Volt olyan hely, ahol a  bombák érintetlenek maradtak: 1955-ben Alaszkában találtak egy robbanásveszélyes példányt, míg az utolsót szintén Alaszkában, 1992-ben fedezték fel. Vigyázni azonban nem árt: a szakértők szerint bár valószínűtlen, hogy most is felrobbannának, a korrózió hatásai kiszámíthatatlanok, ezért ha a kémiai összetevők nem bomlottak le, akkor a bombák ma is katasztrófát okozhatnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár