Múzeummal írják újra a tibeti történelmet Kínában
2008. április 21. 17:00
Egy új múzeum a nemzetközi helyzetre és a különböző tiltakozásokra mintegy fittyet hányva mutatja be Kína Tibettel kapcsolatos hivatalos irányvonalát.
Korábban
Tibeti történelem kínai szemüveggel
A múzeumban antik tárgyak, dokumentumok eredeti példányai és reprodukciói szemléltetik majd, hogy Kína valójában a 13. századtól jogosan formált igényt a területre - derül ki a The New York Times tudósításából. Bár a történészek nagy része megkérdőjelezi Kína állításait, a helyi sajtóban a kételyekből eddig nagyon kevés jelenhetett meg, és valószínűleg a következő hetekben az állami cenzúra sem enged teret majd a hasonló véleményeknek, hogy azok esetleg elhomályosítsák a nagy sikerre predesztinált épület megnyitását.
A két ország közös történelmének megírása egyelőre egyébként is lehetetlen: az ugyanis kölcsönösen követelésekkel, vitákkal, és hamis állításokkal van tele. A Kommunista Párt az elmúlt évtizedekben a vitás kérdésekben határozottan fellépve semmisített meg minden történelmi dokumentumot, vagy feljegyzést, amely a tibeti érvelést erősíthette volna. A múzeum megnyitásának nem kedvez a nemzetközi helyzet sem: a hegyvidéki országban ugyanis két évtizede a legnagyobb és legvéresebb felkelés zajlik a kínai uralom ellen, amelynek keretében a tibetiek a kulturális és vallási elnyomás ellen tiltakoznak.
A Kommunista Párt szerint a nyugati közvélemény megnyerése, és a kérdés kordában tartása miatt igencsak fontos a történelem irányítása: éppen ezért jelenleg közel félszáz kutatóintézet foglalkozik a hegyi országgal, akik egyben a tibeti történelem kínai változatát is népszerűsítik. 2000 óta azt is kiemelten fontosnak tartják, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó közel 1000 tibetológus szakmai felkészültségével és bizonyítékaival mintegy lesöpörje a nyugati véleményeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20