Sírrablóktól féltik a kiszáradó tóból előkerülő emlékeket
2009. április 8. 10:49 MTI
Ókori települések és ősi temetkezések kerülnek napvilágra, ahogy a szárazság és az Eufráteszen épített gátak miatt zsugorodik a Haditha-tó víztükre a nyugat-iraki Anbar tartományban; a szakemberek a sírrablóktól féltik a régészeti emlékeket.
Korábban
Irakban évtizedek óta komoly gondot jelent a régészeti helyszínek kifosztása. A problémák csak súlyosbodtak a Szaddám-rezsim 2003-as bukása, s az országban eluralkodó káosz nyomán: hat évvel ezelőtt például 15 ezer műtárgyat raboltak el a bagdadi Nemzeti Múzeumból.
A Haditha-tó térsége 1986-ban gátépítés és duzzasztás miatt került víz alá, ám ezt megelőzően nemzetközi leletmentő expedíció igyekezett feltárni és biztonságba helyezni a történelmi leleteket. A víz azonban újabb sírokat hozott a felszínre, a temetkezések jelentős része az asszír időkből származik, ám megtalálhatók az elmúlt öt évezredben a térségben egymást váltó kultúrák tárgy emlékei is. Az asszírok nagy kerámiaurnákban temetkeztek, s a sírmellékletek között aranyból készült ékszerek, drágakövek, fekete szempillafesték tárolására szolgáló tégelyek, csészék és különféle edények vannak, legújabban orrkarikára és bokaperecre is bukkantak.
A régészek szerint a kiszáradó tó szervezett sírrablóbandákat csábíthat a térségbe. "Már eddig is találtunk frissen kihantolt sírokat összetört tárgyakkal a környezetükben. Ez részben a víz számlájára is írható, ám többségében a sírrablók műve" - közölte Jasszin Dzsbara, a hadithai régészeti helyszínt felügyelő archeológus, hozzátéve, hogy a kincsvadászok kiássák az antik kerámiaedényeket és összetörik őket, aranyat remélve bennük.
Rafit Ali Faradzs vezető tartományi régész szerint a kulturális örökségvédelem vesztésre áll a sírrablókkal szemben: Anbar területén 435 régészeti helyszín van, amelyek sivatagi vidéken találhatók. Őrzésükről mindössze 9 rendőr hivatott gondoskodni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap