Hétvégi várkalauz: Balassagyarmat

2008. április 18. 14:00

Az országhatárt jelentő Ipoly folyó bal partján terül el Balassagyarmat. Az ideérkező látogató megcsodálhatja a `palóc főváros` jellegzetes épületeit, az 1835-ben emelt klasszicista stílusú volt vármegyeházát és a hozzá kapcsolódó egykori börtön zord tömbjét. Figyelmet érdemel az evangélikus templom és az angolkisasszonyok zárdája is, a forgalmas belváros utcáin barangolva azonban már nem kereshetjük fel a település középkori központját alkotó gyarmati várat, így tudásunkat a korabeli oklevelek segítségével kell összefoglalnunk róla.

Korábban

Hétvégi várkalauzok a Múlt-koron

Műholdképes várajánló

A Kárpát-medencében új hazára lelt magyar törzsek közül a Gyarmat nevű telepedett le az Ipoly folyó termékeny völgyében, ahol kedvező feltételeket talált a földművelésre és állattenyésztésre. A vidék lakossága az Árpád-házi uralkodók idején a közeli Hont ispánsági várához tartozott beszolgáltatni a pénz- és terményadókat. A virágzó település életét derékba törte az 1241-42-es tatárjárás pusztító vihara, de a betelepülő új lakosság ismét felépítette romjaiból.

Légifotók Balassagyarmatról a Civertan oldalán

A mongol lovasseregek visszatérésétől tartó IV. Béla király ösztönzésére az előkelőbb nemzetségek sorra létesítették kőváraikat, hogy menedékül szolgáljanak nekik. Így tett az ezen a vidéken birtokos Zólyomi nemzetség is, akik a folyó egyik szigetén egy lakótornyot építettek. A féktelen természetéről a "forró" melléknévvel illetett Zólyomi Péter 1274-es oklevelében szálláshelyéül jelölte meg e tornyot. 1290-ben rövid időre - egy családi viszály során - a rokoni kötelékhez tartozó Hontpázmány nemzetség foglalta el. A 14. század elején Csák Máté oligarcha fegyveresei vették birtokba, és a nagyhatalmú tartományúr felvidéki országrészéhez csatolták.

A Zólyomiak az Árpád-ház kihalása utáni anarchia idején a később Károly Róbert néven megkoronázott trónkövetelőt támogatták, aki hatalmának megszilárdítása után visszajuttatta részükre a birtokot. A középkor további évszázadaiban a família itt alakította ki rezidenciáját, leszármazóik a fennmaradt dokumentumok szerint "gyarmati Balassa" névvel illették magukat.

Gyarmat városa és vára az 1600-as években

A török hódoltság korszakában az egyre nagyobb területeket megszálló oszmánok elleni élet-halálharcban minden birtokos igyekezett megerősíteni lakóhelyét. Ekkor kapott vaskos facölöpökből készített palánkfalat Gyarmat mezővárosa, amely körülölelte a vár kőépületét is. Ennek központját a többemeletnyi magas lakótorony jelentette, mellette palotaszárny állt.

Balassagyarmat a megerősítés ellenére sem számított soha a jelentősebb végvárak közé. Ali budai pasa 1552-es hadjárata idején védői elmenekültek, így a félholdas zászló mintegy negyven esztendeig loboghatott falain. A következő évtizedekben ismét Habsburg katonák állomásoztak falai között, míg maga az uradalom a Balassa bárók tulajdona maradt. A török másodízben 1663 őszén vonult be falai közé, és felperzselte. Maradványainak köveiből a 18. század elején plébániatemplomot, uradalmi vendégfogadót, majd vármegyeházat emeltek.

Megközelítés

Balassagyarmat a Google Térképeken

Látogasson Balassagyarmatra!

Web: www.civertan.hu