A vörösterror 133 napja

Ódzkodnak a németek az űrverseny örökségétől

2008. április 11. 15:00

Mára már a németek közül is igen kevesen tudják, hogy az ő országukban virradt fel az űrkorszak hajnala. A globális fegyverkezési verseny ugyanis a Baltikum egy kis szigetén indult útjára.

Hitler hatalomra jutása után a gyors ütemben fegyverkező nácik a civil rakétakísérleteket betiltották, annál lázasabb tempóban folyt viszont a katonai fejlesztés. A hadsereg a rakétákat tüzérségi lövedékként akarta alkalmazni, a légierő pedig rakétahajtású repülőket igényelt. A Balti-tenger partján lévő városka, Peenenmünde mellett épült fel Európa legkorszerűbb rakétatelepe, 300 millió márkáért.

1941-ben a közeli földalatti gyárban készült az Argus 109 torlósugár-hajtómű, ez lett a V-1 (Vergeltungswaffe-1 - megtorló fegyver) néven elhíresült, hivatalosan Fi-103 robotrepülőgép alapja. A 900 méter magasan, 560 kilométeres óránkénti sebességgel Anglia fölé küldött "csodafegyver" sok kárt okozott, de a brit légierő jórészüket hatástalanítani tudta. Von Braun fejlesztette ki a 260 kilométer hatótávolságú A-4 ballisztikus rakétát, a V-2-t is.

Ezt felfelé bonyolult vezérlőrendszer irányította, míg lefelé szabadon repülve hullott a célra, 1 tonna robbanóanyag-terhével. A rakéta 1942-es próbáján 193 kilométer távolságra jutott és 96, majd későbbi tesztrepülései során 189 kilométer magasságba emelkedett - így az első ember készítette tárgy volt, amely az űrben járt.

Miután 1943 augusztusában a szövetségesek lebombázták a peenemündei telepet, a rakétagyártás a Harz- hegység alagútjaiba került, itt a lágerek foglyai dolgoztak. 1944-45 telén von Braun rakétái Angliának tízezres veszteséget okoztak, de a 3000 kilőtt rakéta kétharmadát az angol légierő ártalmatlanná tette, így a "csodafegyver" nem tudta késleltetni az inváziót, sem befolyásolni a háború kimenetelét.

Fotó: Getty

Peenemünde

A második világháború folyamán a V1-es és V2-es rakéták közel 15 ezer embert öltek meg Nagy-Britannia és Belgium területén. Nem elhanyagolható azonban az a tény sem, hogy építésük során közel 20 ezer kényszrmunkás halt meg. A háború után a német rakétaprogramból az amerikaiak ötven láda tervet, száznál több rakétát és magát von Braunt is megszerezték (de a szovjetek sem sokkal maradtak le tőlük).

Bár itt tesztelték az első hosszútávú ballisztikus rakétákat, a helyszín és a helyzet morális ellentmondásai miatt a németek a mai napig nem szeretnek arra emlékezni, hogy a 20. század legjelentősebb technikai áttörésére náluk került sor. A helyszínen látható kiállítást és dokumentációs központot vezető Christian Mühlerdorfer-Vogt szerint "a hely egyszerre volt menny és pokol". Az egykori erőműben látható tárlat a ma Lengyelországgal határos Usedom szigetén tekinthető meg - amely egyébként később a híres NDK-s nudista telepekről vált közismertté. Peenemünde nyitotta meg űrutazások korszakát is: az ott tesztelt eszközök jelentették a később űrrakéták prototípusait is, amelyeket szintén Wernher von Braun vezetésével, de már a NASA laborjaiban építettek meg.

A Scientific American című magazin beszámolója szerint a hasonló helyeket ma más országokban kiemelten kezelnék és ünnepelnék, ám a helyi dokumentációs központ igen szárazon mutatja be a témát, és ezt jelen estben a szegényes finanszírozással indokolják. Az igazgató szerint ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a németek az adott történeti kontextusnak köszönhetően egész másként tekintenek a technikatörténetre, mint az angolok vagy amerikaiak.

Erre volt példa az is, amikor idén Szászországban egy iskolát Klaus Riedelről, Peenemünde egyik vezető kutatójáról akartak elnevezni, ám a kezdeményezést hatalmas felháborodás fogadta. A kritikusok szerint ugyanis nem lenne helyes egy olyan emberről intézményt elnevezni, aki a náciknak készített fegyvereket. 1992-ben az egykori kancellár, Helmut Kohl kormányzata is tervezte, hogy megünneplik a helyszín 50. születésnapját, de aztán az angol tiltakozások hatására le kellett mondani a rendezvényeket.

A vita a helyi örökség létjogosultságára is rávilágít, és az igazgató szerint az emlékezés azért is fontos lenne, hiszen a németek ma áttételesen Peenemündének köszönhetően vehetnek részt az európai űrkutatásban. Érdekes módon a mai német űrkutatás - akár annak honlapja - szinte egyáltalán nem foglalkozik a náci rakétagyár örökségével.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!