Amikor csillagsávos lobogó lengett az Északi-sarkon

Az 1856-ban született Peary hadmérnöknek tanult, de fantáziáját a sarkvidék foglalkoztatta. Harmincévesen indította első expedícióját, s 1905-ben már az északi szélesség 87. fokáig hatolt előre, megdöntve minden addigi rekordot.

Peary 1908-ban a jégmezőn telelt át, majd 1909 februárjában nyolc társával, 17 eszkimó, 19 szán és 133 kutya kíséretében indult a pólus felé. Társai meghatározott időközönként visszafordultak. Peary és a fekete Matthew Henson 1909. április 6-án érte az Északi-sarkot, ahol előttük még nem járt ember. Itt kitűzték az amerikai zászlót, méréseket végeztek, majd harminc óra elteltével visszaindultak.

Peary a végtelen jégsivatagból felbukkanva csak 1909. szeptember 6-án küldhette el táviratát: "Csillagsávos lobogó leng az Északi-sarkon - Peary." Legnagyobb megdöbbenésére azonban volt munkatársa, Frederick Albert Cook öt nappal korábban már világgá röpítette ugyanezt a hírt, ráadásul azt állítva, hogy ő már 1908. április 21-én megjárta a sarkot. A fagyos témában forró vita bontakozott ki, végül a szakértők és a közvélemény is Pearynek adtak igazat. Diadala azután lett teljes, hogy Cook eszkimó kísérői bevallották: az expedíció még a pólus előtt megállt, a bizonyítékul használt képek messze a céltól készültek. Cookot csalás miatt perbe fogták és bebörtönözték, csak 1929-ben szabadult.

Napjainkban jóval súlyosabb kétségek merültek fel: egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Peary mérési eredményei tévesek voltak, ráadásul 1991-ben napvilágra került naplójában április 6-án egy szóval sem említette a nagy eseményt. Különös az is, hogy expedíciója az első három héten napi 21 kilométert tett meg, az utolsó szakaszon viszont, amikor csak egy társával haladt tovább, napi 42 kilométert könyvelt el, ami még motoros szánokkal is képtelenség.

A vitát valószínűleg már nem lehet megnyugtatóan eldönteni. Az ellentábor szerint Peary dicsvágyától hajtva szándékosan vezette félre a világot, mások úgy vélik, a kétségeket Cook hívei keltették, akik diszkreditálni akarták ellenfelüket. Védelmezői szerint a kor műszereivel nem is lehetett helyzetét hitelesen megállapítani, így jóhiszeműen vallhatta, hogy az Északi-sarkon járt. Ha pedig nem így történt, akkor a dicsőség Joseph Fletchert illeti: ő ugyanis 1952-ben az amerikai légierő C-47-es típusú repülőgépével valóban és bizonyítottan leszállt a földrajzilag pontosan meghatározott Északi-sarkon. Repülőgéppel pedig mindenképpen ő volt ott az első.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe