Saját fegyvereikkel győzte le a szovjeteket Oszama bin Laden
2008. április 3. 13:00
Oszama bin Laden 1986-ban Londonba repült, hogy szovjet föld-levegő rakétákat vásároljon az afganisztáni megszállók ellen - derül ki egy nemrég megjelent könyvből.
Korábban
A fegyverszállítmány jó időben érkezett: akkor ugyanis mind az amerikai, mind pedig a szaúdi kormányzat támogatta a tálibok harcát a megszállók ellen. Amikor azonban a Reagan-adminisztráció Stinger rakétákkal látta volna el az afgánokat, azok ódzkodtak a hasonló közevetlen szállítmányok elfogadásától. A szaúdiak a könyv megjelentetése kapcsán elismerték, hogy lehetett szó hasonló üzletekről, de ők nem ismerték azok természetét, és csak közvetítőként voltak jelen. A német fegyvercég pedig egyenesen elutasította, hogy válaszoljon a könyvvel kapcsolatban a Washington Post kérdéseire.
A könyv emellett azt is bemutatja, hogy a szovjetek elleni felkelés vezetői több tízezer dollárt kaptak a CIA-tól 1988-89-ben. Az amerikai hírszerzés azonban semmit nem bízott a véletlenre: lehallgatóberendezést szereltek Najef szaúdi herceg íróasztala alá is, amikor az belügyminiszter lett. Najef azonban ezt felfedezte, így nem csoda, ha szeptember 11-e után nem szívesen működött együtt a globális terrorellenes kampánnyal.
Oszama bin Laden élete szorosan összekapcsolódott Afganisztán történetével. Édesapja dúsgazdag építési és szállítmányozási vállalkozó volt Szaúd-Arábiában. Fiára mintegy 300 millió dolláros örökséget hagyott. A fiú folytatta az üzleti vállalkozást, de emellett komoly összegeket áldozott az iszlám terrorizmus támogatására is. 1979-ben Afganisztánba ment, hogy részt vegyen a kommunisták és a megszállók elleni harcban. A Pakisztánon keresztül főleg a CIA által pénzelt Hezb-i-Iszlámi szervezethez csatlakozott, amelynek vezetője Gulbuddin Hekmatjar volt.
Az építőiparban szerzett tapasztalatait felhasználva számos támaszpontot épített a mudzsahedineknek. A háború vége felé már közvetlenül is részt vett a harcokban. Előbb a pakisztáni határ mentén fekvő Khoszt városa körüli összecsapások, majd az 1989-es Dzsalálábád elleni sikertelen mudzsahedin ostrom során fogott fegyvert. Jó időre azonban utóbbi volt az utolsó afganisztáni "szereplése". A Hezb-i-Iszlámit odahagyva inkább saját szervezete, "az Alap" (al-Kaida) tevékenységének irányításával törődött. További részletek Oszama bin Ladenről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap