Napi hírekkel bogozgatják a meggyilkolt olasz miniszterelnök ügyét

Az 1978. március 16-án a Vörös Brigádok terrorista szervezet által elrabolt, majd 55 napi fogság után meggyilkolt volt többszörös miniszterelnök és pártelnökre először szombaton este 21 órától, egy hajnalig tartó műsorban az olasz köztelevízió archívumából vett filmekkel idézték fel Moro beszédeit.

Ezek közül is kiemelkedik az 1968. november 21-én a Kereszténydemokrata Párt (DC) országos tanácsa előtt tartott beszéde: ebben rakta le az alapjait az 1970-es években kibontakozott kereszténydemokrata-kommunista "történelmi kompromisszumnak", amelytől egészen addig az olasz polgári pártok mereven elzárkóztak annak ellenére, hogy a kommunisták rendszerint 15-20 százalék körüli szavazóbázist mondhattak magukénak.

Az 1960-as évek egymást követő, kommunisták nélküli balközép-kormányok sorozatos csődje, az 1968-as diáklázadások, majd az országos sztrájkhullámok vezették Morót arra a felismerésre, hogy új módon közelítse meg a belpolitikai válság lehetséges rendezését. A műsor végén volt látható utolsó nyilvános beszéde, amelyet 1978. február 28-án mondott pártja parlamenti frakciója előtt. E beszédekből annak idején csupán 1-2 percet, vagy még kevesebbet használtak fel a rádió- és tv-híradók.

Felolvasásra került Moro több, csak részben publikált írása, Roberto Herlitzka színész közreműködésével is. Ő alakította a politikust Marco Bellocchio Jónapot, éjszaka című, nemrég a Duna Televízióban is bemutatott filmjében. Emanuele Macaluso kommunista szenátor elemezte azt a cikket, amellyel Moro hozzászólt a DC és az OKP közti, 1968 tanulságairól szóló vitához. Megszólaltattak több, Moróhoz egykor közelálló politikust, rá emlékezett Eugenio Scalfari neves liberális újságíró, a L'Espresso című hetilap akkori főszerkesztője, aki az utolsó interjút készítette a pártelnökkel.

Vasárnaptól indult az az 55 részes sorozat, amely minden nap egy órában felidézi a Moro-ügyet az elrablástól egészen május 9-ig, amikor megtalálták holttestét egy római mellékutcában egy Fiat 130 típusú gépkocsiban. Minden részt az aznapi tv-híradókból és lapszemlékből összeállított montázzsal indítanak, majd az eseményekhez kötődő nyomozások és perek eredményeivel zárnak.

A sorozat minden bizonnyal ismét felkorbácsolja a szenvedélyeket Olaszországban, egyrészt azért, mert Aldo Moro meggyilkolása a Kereszténydemokrata Párt hatalomvesztésének, majd széthullásának kezdete volt, másrészt pedig azért, mert valójában 30 év után sem tisztázták egyértelműen, hogy kik álltak az ügy hátterében és milyen érdekük fűződött ahhoz, hogy a tekintélyes politikus örökre eltűnjön az olasz közélet színpadáról.

(Múlt-kor/MTI)