Az NDK-ról vitáznak a német szociáldemokraták

Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke egyebek között kijelentette: nem igaz az, hogy a volt NDK-ban minden fekete volt, a szövetségi köztársaságban pedig minden fehér. Erwin Sellering szerint az akkori kommunista állam nem volt ugyan jogállam, nem lehet azonban olyan totális diktatúraként elítélni, amelyben egy szemernyi jó sem volt.

Sellering az interjúval hatalmas vihart kavart. Kedden a párt több vezető politikusa igyekezett elhatárolódni az általa mondottaktól, így Wolfgang Tiefensee, aki a német kormányban a közlekedési tárca mellett a keleti tartományok újjáépítéséért felelős. Tiefensee hangoztatta, hogy a jogállam lábbal tiprását az egykori NDK-ban nem lehet megszépíteni. "A jogtalanságot mindig is jogtalanságnak kell nevezni" - mondta a miniszter, aki egykori keletnémet ellenzékiként részt vett az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokon.

Még élesebben bírálta a mecklenburgi kormányfőt az egykori keletnémet SPD egyik alapítója. Stephan Hilsberg - aki ma Bundestag-képviselő - Selleringet történelemhamisítással vádolta, s felrótta: aki úgy érvel, mint a schwerini miniszterelnök, az hamarosan a náci rezsim állítólagos "jó oldalait" - az autópályaépítést és a munkahelyteremtést - fogja dicsőíteni. Hilsberg szerint a náci diktatúra és a volt keletnémet kommunista diktatúra lényegét nem lehet eltérően megítélni. Markus Meckel szociáldemokrata parlamenti képviselő - az egykori NDK utolsó külügyminisztere - ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem lehet elmosni a demokrácia és a diktatúra közötti alapvető különbségeket.

A szociáldemokrata vezetők közül egyedül a Bundestag alelnöke, Wolfgang Thierse állt ki közvetve a hevesen bírált tartományi miniszterelnök mellett. "Az NDK egy pártdiktatúra volt és nem jogállam" - fogalmazott Thierse, de azt is hozzáfűzte, hogy az akkori kommunista rezsimnek is volt "néhány rokonszenves eleme" . Ennek kapcsán a parlamenti alelnök - Selleringhez hasonlóan - a bölcsődei és óvodai ellátást, a műszaki szakemberek oktatását és az egészségügyet említette, s utalt arra, hogy a volt NDK lakosságát a hétköznapokban az egymással való szolidaritás jellemezte.

Erwin Sellerin - aki tartományában egy szociáldemokrata-konzervatív "nagykoalíció" élén áll -a Ruhr-vidékről származik, soha nem élt a volt kommunista országban, s 45 éves korában lépett be a szociáldemokrata pártba. Megfigyelők szerint a javában zajló parlamenti választási kampányban aligha tesz jót az SPD-nek, hogy 20 évvel a békés forradalom és a berlini fal leomlása után "történelmi vita" kezdődött a pártban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?